A politikus felidézte, hogy még a nyolcvanas években ő és Ronald Reagan akkori amerikai elnök írták alá az első olyan megállapodásokat, amelyek az atomfegyverek valódi, jelentős csökkentéséről szóltak. S bírálta, hogy két évtizeddel a hidegháború vége után a világ még mindig rengeteg ilyen eszközzel rendelkezik, annyival, hogy azoknak egy kis része is elegendő lenne a civilizáció megsemmisítéséhez.
Gorbacsov szerint az atomfegyverek fennmaradása több szempontból is komoly problémát jelent. Egyrészt ez az atomsorompó-szerződés megsértése, hiszen abban az atomhatalmak megígérték saját ilyen eszközeik felszámolását. Ráadásul India és Pakisztán atomhatalommá válása, az észak-koreai nukleáris program és Irán ügye eleve nyomás alá helyezi ezt a szerződést, miközben van egy még nagyobb probléma: az a veszély, hogy nukleáris fegyverek terroristák birtokába jutnak.
Gorbacsov úgy látja, hogy mindezek a veszélyforrások csak az atomfegyverek felszámolása révén rendezhetőek. Ennek érdekében a nukleáris fegyverek terjedését akadályozó atomsorompó-szerződés keretében párbeszédet kell kezdeni ezek felszámolásáról, egy közös koncepció kidolgozásáról. Az atomfegyvert birtokló országoknak hivatalosan is meg kell erősíteniük, hogy készek ezek csökkentésére, illetve végcélként megsemmisítésére.
Néhány héttel ezelőtt – szintén a WSJE hasábjain – négy neves amerikai politikus is az atomfegyverek teljes felszámolására szólított fel világszerte. Azt a cikket Henry Kissinger és George Schultz volt külügyminiszterek, William Perry volt védelmi miniszter és Sam Nunn, a washingtoni szenátus fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának egykori elnöke írta.
