Martti Ahtisaari, az ENSZ különmegbízottja pénteken ismerteti Koszovó jövőjével kapcsolatos javaslatát a nyugati országokkal és Oroszországgal, majd február másodikán tárja hivatalos indítványát a függetlenséget követelő koszovói albánok, illetve a Koszovó elszakadását ellenző Szerbia vezetői elé.
Ahtisaari szóvivője, Rémi Dourlot közölte, hogy a Koszovó ügyében közvetítő ENSZ különmegbízott február másodikán mutatja be hivatalos javaslatát Belgrádban és Pristinában, előtte azonban zárt ajtók mögött ismerteti ezt az úgynevezett „kontaktcsoportba” tartozó országok – az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország – képviselőivel.
Február másodikán előbb Boris Tadic szerb elnökkel és Vojislav Kostunica miniszterelnökkel találkozik Belgrádban, majd Pristinába utazik délután, ahol Fatmir Sejdiu koszovói elnök elé tárja javaslatát.
ET: nincs egyértelmű állásfoglalás
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése szerint Koszovó státusának eldöntése szempontjából a legjobb megoldás egy tárgyalásos és kölcsönösen elfogadható egyezség lenne – ám szükségessé válhat, hogy a nemzetközi közösség kényszerítse ki a megoldást.
Ezt tartalmazza az a határozat, amelyet szerdai strasbourgi ülésén fogadott el az ET parlamenti közgyűlése. A határozatból – módosító indítvány elfogadásával – kikerült annak leglényegesebb pontja: az a paragrafus, amelyben a parlamenti közgyűlés támogatta volna Koszovó függetlenné válását, bizonyos feltételekkel kiegészítve, mert “ez adja a legnagyobb esélyt a tartós béke és stabilitás megteremtésére Koszovóban és az egész térségben, s mert ez felel meg a koszovóiak többsége akaratának”.
E szövegrész elfogadásával az Európa Tanács parlamenti közgyűlése lett volna az első olyan nemzetközi szervezet, amely egyértelműen állást foglal Koszovó függetlensége mellett.
