A nem hivatalos…
…eredmények szerint a Szerb Radikális Párt 28,3, a Demokrta Párt 22,6, a Szerbiai Demokrata Párt vezette koalíció pedig 16,3 százalékot szerzett. Bejutott még a parlamentbe a G17 Plus és a milosevici örökséget ápoló Szerbiai Szocialista Párt, egy liberális pártszövetség, illetve 3-4 kisebbségi alapon szerveződő párt vagy tömörülés, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ).
A legtöbb délvidéki magyar szavazatot az elnök szerint Boris Tadic államelnök Demokrata Pártja (DS) vitte el. Kasza József szerint ha a DS Szerbia középső és déli részén is olyan erőteljes kampányt folytatott volna, mint a magyarok lakta vidékeken, akkor egész biztosan győztesként került volna ki a választásból. Rontotta a VMSZ esélyeit a két másik délvidéki magyar párt által alkotott Magyar Összefogás Koalíció is, amely 12 ezer szavazatot szerzett. Ez számára kevés a parlamentbe kerüléshez, s egy képviselői hely elvesztését jelentette a VMSZ-nek – mondta Kasza József. (Hivatalos eredmény még nincs arról, hogy a MÖK bejut-e a parlamentbe – a szerk.) A DS és Szerbiai Demokrata Párt (DSS) lehetővé tette a MÖK-nek, hogy induljon a választásokon, noha ehhez nem volt alkotmányos joga, ami önmagáért beszél – szögezte le Kasza.
A magyarság ötöde
A vajdasagma.info beszámolója szerint Kasza a sajtótájékoztatón keményen bírálta a Magyar Szót, mondván, hogy ez a lap – melyet egyesek a VMSZ szócsövének neveznek – kampányt folytatott a pártja ellen és defetizmust terjesztett. A Szabadkai Rádió pedig a VMSZ kárára a kampány finisében robbantotta ki botrányféleségét, holott a VMSZ már 4 éve aktívan foglalkozik ezen intézmény problémájával, de sem az alapító, sem maga a rádió nem tette meg a szükséges lépéséket sorsa rendezése irányába – mondta Kasza.
Arra az újságírói kérdés, vajon annak tudatában, hogy a VMSZ még mindig a magyar szavazók alig valamivel több mint egyötödének a bizalmát élvezi, ez a párt továbbra is az egész magyarság nevében óhajt-e fellépni, Kasza azt válaszolta: minden magyar érdekében szándékozik cselekedni – azokéban is, akik nem a pártjára szavaztak.
Kiszorulnak a radikálisok
A szerbiai parlamenti választás hozta a papírformát, beigazolódtak azok a jóslatok, hogy az SRS továbbra is a legerősebb frakcióval fog rendelkezni a parlamentben, de a demokrata tömb két legnagyobb pártja helyet cserél: Boris Tadic és a meggyilkolt miniszterelnök-pártelnök nevével fémjelzett DS lekörözi Kostunica pártját, a DSS-t.
Dacára a várt választási győzelemnek az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) nem is számít arra, hogy Boris Tadic szerbiai elnök felkéri kormányalakításra – közölte Tomislav Nikolic, a párt elnökhelyettese. “Tadic már tegnap este azt mondta, hogy nem fogja tiszteletben tartani a demokratikus elveket, és nem ad (kormányalakítási) megbízást az SRS-nek” – mondta Nikolic, aki az SRS-t vezeti amíg a háborús bűntényekkel vádolt pártelnök, Vojislav Seselj ítéletére vár a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében.
Djelic lehet a kormányfő
A DS miniszterelnök-jelöltje, Bozidar Djelic – aki a Djindjic-kormány pénzügyminisztere volt – azt várja, hogy pártbéli felettese, Tadic neki ad kormányalakítási megbízást. Szerinte Szerbiának mihamarabb stabil és demokratikus kormányra van szüksége. A pártját ért támadásokkal kapcsolatosan leszögezte, hogy a kampány idején elhangzottakat el kell feledni. Leszögezte, hogy nem hívná meg a kormányba sem az SRS-t, sem az elhunyt szerbiai elnök, Slobodan Milosevic nevével fémjelzett Szerbiai Szocialista Pártot, de a DS nyitott az együttműködésre minden más párttal.
Boris Tadic is azt mondta, hogy mihamarabb meg kell alakítani a kormányt, de Nikolichoz hasonlóan annak a véleményének adott hangot, hogy ez nem lesz könnyű. Leszögezte, hogy a DS – amely már birtokolja az államfői széket – a miniszterelnöki tisztség igényével indul neki a koalíciós tárgyalásoknak.
Michael Polt, az Egyesült Államok belgrádi nagykövete felszólította hétfőn a szerbiai demokratikus erőket, hogy egyezzenek ki olyan kormányban, amely kedvezően viszonyul az euroatlanti integrációhoz.
