Külföld

Válaszúton Szerbia

admin
admin

2007. 01. 18. 06:00

Három nappal a szerbiai parlamenti választások előtt szinte biztosra vehető, hogy a szélsőséges szerb radikálisok állítják maguk mögé a választópolgárok többségét, koalíciós partner híján azonban valószínűleg a két legnagyobb demokratikus párt koalíciója alakíthat kormányt. Ha mégis a radikálisok kerülnek hatalomra, az az európai integráció végét jelenti.

A január 21-én tartandó szerbiai parlamenti választásokon a Választási Bizottság közleménye szerint összességében 20 párt és szövetség, összesen 3799 jelölt száll versenybe a törvényhozás 250 képviselői helyéért. A küzdelem kiélezett, de emellett abban is egyetért minden közvélemény-kutató és politikai elemző, hogy hosszú kormányalakítási folyamatra kell számítani, amelynek végén a demokratikus irányzatúnak tartott pártok valamilyen koalíciója jut kormányra.

A választások előtt egyelőre úgy tűnik, a szerb választópolgárok a Vojislav Seselj féle szélsőjobboldali Szerb Radikális Pártot juttatnák a legnagyobb parlamenti frakcióhoz, mellyel szemben csak a parlamentbe bekerülő minden demokratikus erő koalíciós összefogása jelenthet alternatívát. Jelenleg ugyanis nem kétséges, hogy az éhségsztrájkján nemrég túljutott, hágai tárgyalása folytatására váró Vojislav Seselj pártja nem talál olyan partnert, akivel abszolút parlamenti többséget alkotva kormányt tudna alakítani.

Egymás ellen szövetségben

Hogy az egymás elleni becsületsértő kijelentésekkel tarkított kampányt folytató két nagy demokratikus párt közül melyik kap több szavazatot, azt egyelőre nehéz megjósolni. Minden megfigyelő szerint igen szoros végeredmény várható a Boris Tadic államelnök vezette Demokrata Párt, és Vojislav Kostunica miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártja között. A cél érdekében mindketten számos regionális kispárttal kötöttek választási szövetséget, bizonytalan azonban, hogy az összefogás elég lesz-e a parlamenti többséghez, vagy pedig egymással is meg kell alkudniuk.

A szerbiai belpolitikai állapotok széttöredezettsége a választások szempontjából jelentősen felértékelte a nemzeti kisebbségeket képviselő pártokat, amelyekből hat vesz részt a jövő hét végi választáson. Egy albán, két magyar, két roma párt és a délnyugat-szerbiai muzulmánokat képviselő Koalíciós Lista a Szandzsákért nevű szervezet indul a választásokon. A szerb alkotmány számukra gyakorlatilag szavatolja a parlamentbe jutást, mert nem öt százalékos szavazati, hanem úgynevezett természetes küszöbhöz köti azt. Annyi képviselőjük lesz tehát a parlamentben, ahányszorosát az átlagosan egy képviselőre jutó szavazatoknak megszerzik.

Az alacsony részvételi arány a radikálisoknak kedvez

Ahogy közeledik a választás időpontja, a polgárok közül egyre többen hajlanak arra, hogy elmenjenek voksolni, így akár 4 millióan is az urnához járulhatnak- írja a Magyar Szó című vajdasági napilap a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CESID) felmérésére hivatkozva. A határozatlan szavazók számának csökkenése egyértelműen a választás előtti légkörnek köszönhető, no meg annak, hogy két választás között viszonylag nagy azok aránya, akik nem érdeklődnek a politikai iránt, így bőven van tartalék a mozgósításhoz.

A pártoknak többet kellett volna foglalkozniuk a fiatalokkal, az egyetemistákkal és a nőkkel, valamint a szavazástól távolmaradókkal – véli Vinko Đurić, az Ipres ügynökség igazgatója. A vasárnapi szavazáson a fiatalok amúgy is meghatározóak lehetnek, az előző parlamenti választás óta ugyanis 240 ezren szereztek szavazati jogot, illetve feltehetően most szavaznak majd azok is, akik bojkottálták a referendumot, így január 21-én a részvételi aránya elérheti akár az 58 százalékot is.

Đurić szerint, ha kevesebben mennének el szavazni, az a radikálisoknak felelne meg legjobban, mivel az ő szavazóik rendszeresen részt vesznek a választásokon, illetve a kisebb pártoknak, amelyek a képviselőházi küszöb eléréséért harcolnak.

Mladic-tól függ minden?

A tét az európai integrációs folyamat és a reformok végrehajtása, melyet az unió feltételként szabott a májusban megszakadt tárgyalások folytatásához, csakúgy, mint a háborús bűnösök elfogásához nyújtandó maradéktalan együttműködést Hágával.

Az unió tiszteletben tartja a szerb választók demokratikusan kinyilvánított akaratát, de azt már most világosan leszögezi, hogy ha nacionalista és európaiintegráció-ellenes erők győznek január 21-én, akkor az európai integráció folyamata leáll – fogalmazott az EU bővítési biztosa. Olli Rehn elmondása szerint bármilyen lesz is az új kormány összetétele, annak teljes mértékben együtt kell működnie a nemzetközi bírósággal, és konkrét lépéseket kell tenniük a háborús bűnösök elfogására. Ha vasárnap a demokratikus erők kerülnek hatalomra, akár már februárban újrakezdhetik a tárgyalásokat.

Az EU-n belül azonban nem egyértelmű, hogy milyen mértékben tegyék függővé Szerbia európai integrációját Mladic elfogásától. Javier Solana szerint az EU-nak sokkal inkább Koszovó státuszára kellene koncentrálnia, és kevésbé egyetlen ember elfogásától tenni az ország jövőjét. Olaszország, Spanyolország és Görögország szintén a tárgyalóasztalhoz való lehető leghamarabbi visszatérés híve, a franciák, az angolok és a hollandok ugyanakkor nem értenek egyet a feltételek lazításával.

A demokratikus erők győzelmének elősegítése érdekében az ENSZ megpróbálja a választókat az európai jövő felé orientálni, ezért a választások utánra halasztották Koszovó státuszának rendezését. A határozat valószínűleg kedvezőtlenül érinti a szerb érdekeket, ezért érdemes lesz megvárni a kormányalakítási tárgyalások lezárását – fejezte ki egyetértését Boris Tadic szerb elnök, utalva arra, hogy a szerb érdekeket sértő döntés a választások előtt valószínűleg a radikálisok malmára hajtaná a vizet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.