Ezzel összefüggésben az elnökség elsődleges feladatának nevezte, hogy feltárja az unió fejlődésének, az integráció mélyítésének útjában álló akadályokat, s ösztönzőket adjon azok leküzdéséhez. A tagállamoknak készen kell állniuk az együttműködésre, s arra, hogy – mint Angela Merkel fogalmazott – együtt munkálkodjunk a problémák megoldása érdekében.
Az interjúban a kancellár a legfontosabb feladatok közül kiemelte az energiabiztonság megteremtését, hangsúlyozva a közös uniós energiapolitikai kialakításának szükségességét. Ugyancsak fontosnak nevezte az uniós intézmények reformjának előmozdítását és a bürokrácia leépítését.
Részletesen foglalkozott Merkel az európai alkotmány kérdésével. Megerősítette, hogy a német elnökség eltökélt szándéka az alkotmányozó folyamat felélénkítése. Ugyancsak megismételte azt a korábbi német álláspontot, amely szerint a francia és a holland elutasítás ellenére a korábbi szerződéstervezetre kell támaszkodni.
Emlékeztetett arra, hogy a tagországok többsége ratifikálta a tervezetet, s ezzel is magyarázta, hogy annak lényegét mindenképp meg kell őrizni. A kancellár asszony az interjúban utalt arra, hogy Németország – legalábbis egyelőre – nem híve az unió további kibővítésének.
Angela Merkel már korábban is hangoztatta, hogy elsődlegesnek tekinti az új alkotmány elfogadását, s a bővítés csakis ezt követően folytatódhatna. Ezúttal is annak a nézetnek adott hangot, hogy a Románia és Bulgária csatlakozásával 27 tagúra bővült unió elérte befogadóképességének határait.
Egyes országoknak meg kell mondani, hogy nem csatlakozhatnak az Európai Unióhoz – hangoztatta a német kancellár. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Nyugat-Balkán államai számára mindennek ellenére európai perspektívát kell biztosítani, mert a béke ebben a térségben csakis az európai kötődéssel szavatolható.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
