Bush texasi birtokáról, Crawfordból intézett üzenetet az amerikai néphez, amelyben meggyőződését fejezte ki, hogy az Egyesült Államok vereséget mér a terroristákra és szélsőségesekre, választ ad e történelmi kihívásra, “eltökélten küzdve a szabadságért”. Az amerikai elnök szerint folytatják a harcot a szabadság ellenségei ellen. Utalt arra, hogy az óesztendőben az USA folytatta misszióját, háborút vívott a terror ellen, és elősegítette a szabadság megteremtését a zsarnokság és reménytelenség alternatívájaként. Megerősítette, hogy Washington az újévben is “a szabad és egységes Irakért” fog munkálkodni.
Az amerikaiaknak új munkahelyeket, a költségvetési deficit csökkentését és a jólét emelését ígérte Bush elnök.
Jön a jólét
Vlagyimir Putyin orosz államfő újévi üzenetében – amelyből teljesen kimaradt a külpolitika – annak a reményének adott hangot, hogy az Oroszország által elért gazdasági sikerek a hétköznapokban is megjelennek majd, az egyszerű emberek életkörülményeiben is kedvező változást hoznak.
Korszerű képzést, a tehetségek és képességek kibontakoztatásának lehetőségeit ígérte a fiataloknak, az anyagi feltételek biztosítását a szellemi élet, a kultúra és a tudomány fejlődéséhez, az idősebb nemzedék tiszteletét és növekvő segítését, támogatását.
Németország a soros
Angela Merkel német kancellár az Európai Unió polgárainak egységét szorgalmazta újévi köszöntőjében, mert – mint mondta – “csak egy egységes Európa tud megbirkózni a globalizáció kihívásaival, továbbá a terrorizmus és az erőszak problémáival”.
Szavai szerint egy megosztott Európa “kudarcra lenne ítélve”. Január elsejével Németország vette át az Európai Unió soros elnökének tisztét, és célul tűzte ki maga elé, hogy újraéleszti a közös európai alkotmány ügyét.
Chirac az idegengyűlölet ellen szólt
Jacques Chirac francia elnök szót emelt újévi köszöntőjében a szélsőségesség és az idegengyűlölet ellen. Felszólította honfitársait, hogy ne higgyenek a szélsőségesség szítóinak, s hozzátette, hogy Franciaország “mindig akkor erős, amikor képes a kompromisszumokra”.
A rasszizmus, antiszemitizmus elleni harc, a sokszínűség iránti tisztelet a köztársaság alapértékei közé tartozik – mondta a francia elnök, akinek nagy valószínűséggel ez volt az utolsó elnöki újévi köszöntője, hiszen négy hónap múlva elnökválasztást rendeznek Franciaországban, és Chirac valószínűleg nem indul újra posztjáért. (A 74 éves államfő ezúttal is nyitva hagyta a kérdést, hogy pályázik-e harmadszor is az államfői tisztségre, de megfigyelők általában valószínűtlennek tartják, hogy újra jelöltetné magát.) Chirac utalt beszédében a hivatali idejében elért sikerekre, például a munkanélküliség visszaszorítására és a “szilárd gazdasági növekedésre”.
A dán királynő türelemre szólított fel
A francia elnökhöz hasonlóan Margit dán királynő is a más kultúrák iránti megértésre, türelemre szólította fel honfitársait hagyományos újévi beszédében. Célzott arra, hogy ezt a tanulságot lehet és kell levonni abból a felzúdulásból is, amelyet egy dán lap Mohamed prófétáról közölt gúnyrajzai váltottak ki a muzulmán világban az óév elején. Felkérte a dán társadalmat, hogy legyen befogadóbb a bevándorlók iránt, és igyekezzék megérteni kultúrájukat.
A cseh államfő építő jellegű együtműködést vár
Václav Klaus cseh államfő úgy fogalmazott újévi beszédében, hogy már-már “hideg polgárháborúra” emlékeztet az ország helyzete. A cseh elnök a már csaknem hét hónapja húzódó belpolitikai válságra utalt ezzel a megfogalmazással. A júniusi választások óta fennálló politikai patthelyzet témája uralta Klaus mintegy negyedórás beszédét. “Az eszmék és programok összecsapása fontos része a demokráciának, ám a jelenlegi helyzet megoldásának kiindulópontja nem lehet más, mint egy építő jellegű megállapodás a politikai pártok között” – mondta arra utalva, hogy “döntetlen” eredmény alakult ki a nyári választásokon a jobbközép és a baloldali pártok között. Sajnálkozva állapította meg, hogy sürgető reformok sora szorult háttérbe a kialakult patthelyzet miatt.
Kostunica: fő kérdés Koszovó megtartása
Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök Koszovóban, a Kosovska Mitrovica városban élő szerbek körében köszöntötte az új évet. Kostunica most látogatott el harmadszor az albán többségű szerb tartományba azóta, hogy a terület (1999-ben) kikerült Belgrád fennhatósága alól, és ENSZ-igazgatás alatt álló nemzetközi protektorátussá vált. Az ENSZ várhatólag tavasszal dönt Koszovó további státusáról, az ottani albánok függetlenségi követeléséről.
Január 21-én általános választások lesznek Szerbiában, s Kostunica Koszovó kiszakadásának megakadályozását állította választási kampányának középpontjába. “Az előttünk álló évben a fő kérdés Koszovó megőrzése, ami egyet jelent Szerbia megőrzésével” – mondta több száz Kosovska Mitrovica-i szerb előtt elhangzott beszédében. A rendezvény ideje alatt az ENSZ-rendőrség és a Koszovóban állomásozó NATO-erők megerősített osztagai védték a várost kettéosztó Ibar folyó fő hídját. (A város nagyobb részét albánok lakják, a folyótól északra eső városrészban azonban a szerbek vannak többségben. A két közösség között számos villongás volt az utóbbi években.)
Castro felépülésében reménykedik
Az állami rádión keresztül üdvözölte honfitársait az újév és a kubai forradalom győzelmének 48. évfordulója alkalmából Fidel Castro kubai államfő. Köszönetet mondott a lakosság “iránta megnyilvánuló szeretetéért és támogatásáért”. Castro közölte, hogy betegségéből való felépülése alighanem hosszú folyamat lesz, de szó sincs róla, hogy “a csata elveszett volna”. A hónapok óta beteg kubai államfő úgy látja, hogy jó esélye van a felépülésre. A nevében beolvasott közlemény szerint Castro – betegsége ellenére – figyelemmel kíséri a legfontosabb politikai fejleményeket.
