Szaddám Huszein halála aligha lesz hatással az Irakot felőrlő különböző felkelésekre, hiszen ezek résztvevői nem egy bukott diktátor emlékéért, hanem a maguk jövőjéért harcolnak – mutatott rá a londoni The Observer. A liberális brit hetilap nem látja, miként lehetne Szaddám kivégzése – Bush amerikai elnök szavaival – “mérföldkő az iraki demokrácia felé vezető úton” anélkül, hogy a Fehér Ház radikálisan megváltoztatná Irakban követett stratégiáját.
Szaddám Huszein bábként született, amelyet Washington hozott létre és mozgatott, hogy felhasználja az iráni ajatollahok elleni háborúban, és bábként is halt meg, ugyanazzal az amerikai kötéllel a nyakán, amely korábban a lábaira fonódott, és végül a nyakát szegte – vélekedett a La Repubblica. – Meghalt egy sötét bábfigura, akit összetörtek és elhajítottak, ám az iraki konfliktus itt maradt.
A bukott iraki diktátor uralkodásának alapos feldolgozásában a jelek szerint sem az Egyesült Államok, sem a domináns szerephez jutott síiták nem érdekeltek – állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung am Sonntag. – Márpedig ha az állam nem vonja felelősségre a bűnösöket, akkor ez az állam elvesztette a játszmát. A véres merényletek képei már ma is elhomályosítják a Szaddám-rezsim kegyetlenségének és könyörtelenségének az emlékét. Szaddám Huszein ma már történelem – pusztító öröksége azonban még messze nem az.
Csak a legnaivabb megfigyelők gondolhatják, hogy önmagában Szaddám kivégzése meghozza Iraknak a békét – mutat rá a The Sunday Telegraph. – A felekezetközi erőszakot Irakban sem a kormány, sem a szövetséges erők nem képesek megfékezni. Szaddám halála viszont hosszú távon szakadást idézhet elő a bukott Bász-rendszerhez lojális szunniták és azon szélsőségesek között, akik iszlám kalifátust akarnak létrehozni.
Blair hallgat
A kormányzó Munkáspárt háborúellenes platformjának szószólója, Peter Kilfoyle veterán alsóházi képviselő a konzervatív The Sunday Telegraphnak azt mondta: “rendkívülinek” találja, hogy a kormányfő nem szólalt meg a volt iraki diktátor felakasztása óta. “Újabb tévedés azoknak a hibáknak a hosszú listáján, amelyeket a miniszterelnök követett el Irak ügyében” – fogalmazott a vezető Labour-képviselő.
Glenda Jackson kétszeres Oscar-díjas angol színésznő – a londoni alsóház egyetlen Oscar-díjas tagja -, az iraki háború egyik leghangosabb munkáspárti ellenzője kijelentette: Blair vitte bele az országot az iraki háborúba, és “bámulatos, hogy egyszerre milyen hallgatag lett”.
A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője csak annyit közölt, hogy “nincs tervbe véve” közlemény kiadása Blair nevében.
A brit kabinet tagjai közül a kivégzés óta egyedül Margaret Beckett külügyminiszter tett rövid nyilatkozatot, mondván: Szaddám Huszein “megfizetett bűneiért … a brit kormány mindazonáltal nem támogatja a halálbüntetés alkalmazását sem Irakban, sem másutt”. A Downing Street szerint Beckett “az egész brit kormány nevében szólt”.
Tony Blair év végi floridai szabadsága egyébként is meglehetősen kínosan indult. A miniszterelnöki család Miamiban, a Bee Gees együttes énekesének, Robin Gibbnek a luxusvillájában tölti az év végi ünnepeket, de az egész utazásra csak azután derült fény, hogy a Blairéket szállító repülőgép, a British Airways egyik menetrendszerű járata túlfutott a miami repülőtér leszállópályáján. A Downing Street azóta folyamatos nyomás alatt áll annak felfedése végett, hogy Gibb milyen ellenszolgáltatásban részesül a 10 millió dolláros villa átengedése fejében, és ki fizeti Blairék floridai programját.
