„Lehet, hogy túlságosan türelmesek voltunk eddig, türelmesebbek, mint a nemzetközi közösség elvárta tőlünk, vissza kellene vennünk ebből a türelemből, és most már felvenni egy gyorsabb munkatempót” – mondta újságíróknak Christopher Hill. Észak-Korea ezt megelőzően, a tárgyalások nem hivatalos kezdetén polgári célú energiaszükségletének kielégítésére egy könnyűvizes atomreaktor felépítését, az ellene kivetett ENSZ-szankciók és az amerikai pénzügyi büntetőintézkedések feloldását követelte cserébe azért, hogy felhagy nukleáris fegyverkezési programjával. Phenjan ezen kívül energiasegélyt akar addig, amíg a reaktor felépül.
Ezek a követelések az észak-koreai küldöttségvezető, Kim Kje Gvan beszédeinek összefoglalóiból derülnek ki, amelyeket egy meg nem nevezett tisztségviselő idézett. Ha követeléseit nem teljesítik, Észak-Korea folytatja nukleáris elrettentő képességének növelését. Mivel most már atomhatalomnak tekintendő, a vele való tárgyalások csak fegyverzetcsökkentésről szólhatnak, az egyenlőség elve alapján – derül ki az összefoglalókból.
Egy neve elhallgatását kérő dél-koreai tisztségviselő korábban úgy számolt be az észak-koreai küldöttek nyitóbeszédeiről, hogy Phenjan minden olyan követelést megismételt, amelyek már ismertek korábbról, egyebek közt azt akarja, hogy az Egyesült Államok hagyjon fele az ellene irányuló „ellenséges” politikával. Az észak-koreai küldöttség közölte: nem érdekli, hogy a külföld atomhatalomnak ismerik-e el országukat, és megelégedéssel tölti el Phenjant, hogy vannak atomfegyverei – tette hozzá a szöuli nyilatkozó.
Egyéves szünet után
A két Korea, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán képviselőinek részvételével zajló tárgyalásokat több mint egyéves szünetet követően sikerült felújítani. A megbeszéléseken az eredeti tervek szerint arról lesz szó, miként valósítsák meg azt a 2005 szeptemberében létrejött megállapodást, amelynek keretében Phenjan elvi ígéretet tett nukleáris arzenáljának leszerelésére, cserébe a többiek által felajánlott biztonsági garanciákért és gazdasági segítségért.
Észak-Korea tavaly novemberben kivonult a tárgyalásokról, tiltakozásul amiatt, hogy az Egyesült Államok pénzmosás és pénzhamisítás vádjával pénzügyi szankciókat rendelt el ellene. Phenjan idén október elején kísérleti atomrobbantást hajtott végre, amellyel kiváltotta az egész világ elítélését, sőt büntetőintézkedéseket is elrendeltek vele szemben. A kísérleti robbantás megerősítette a másik öt ország szándékát Észak-Korea nukleáris leszerelésére.
Inkább a lakosságra költse
Észak-Korea azzal a feltétellel volt hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz, ha ott a pénzügyi szankciókat is megbeszélik és rendezik. Az Egyesült Államok még a tárgyalások újraindítása előtt felajánlotta, hogy normalizálja kapcsolatait Észak-Koreával, de csak akkor, ha az felhagy atomprogramjával.
Az ENSZ Észak-Koreába delegált emberjogi különmegbízottja, Vitit Muntarbhorn a tárgyalások kezdetével egy időben azzal a kéréssel fordult a phenjani kormányhoz, hogy ha vannak anyagi eszközei atomfegyverek fejlesztésére, akkor azokat inkább költse a lakosság élelemmel való ellátására és más humanitárius célokra. A különmegbízott újságíróknak nyilatkozva mondta ezt ötnapos dél-koreai látogatása végén, amelynek során beszélt Dél-Koreába szökött észak-koreaiakkal.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
