A megszületett egyezség tisztségviselők szerint a szárazföldi és vízi határellenőrzések 2007 decemberétől kezdődő fokozatos megszüntetését irányozza elő, azzal a feltétellel, hogy a többségükben kelet-európaiakból álló csoport országai addigra eleget tesznek az unió által megkövetelt szigorú határőrizeti, vám- és biztonsági előírásoknak. Az EU szakértői nyár végéig még további ellenőrzéseket végeznek az érintett államokban, és feltehetően ősz elején döntenek véglegesen arról, hogy közülük melyek csatlakozhatnak az elsők között az övezethez.
A megállapodás arra a portugál előterjesztésre épül, amely lehetővé teszi, hogy az új államok egyelőre ne a késve készülő, hanem a régebbi információs adatbázishoz csatlakozzanak. A Strasbourgba telepített új rendszer késlekedése volt a fő ok, amelyre hivatkozva a régi EU-tagok halasztani próbálták a határok tényleges lebontását.
Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter már előző napi sajtótájékoztatóján jelezte, hogy a keddi ülésnapon várhatóan jóváhagyják a portugál javaslatot. Mint emlékeztetett, Magyarország belépése a schengeni övezetbe óriási jelentőségű esemény lesz, hiszen ezzel az emberek egy konkrét, a hétköznapi életet érintő területen, a szabad mozgás, az ellenőrzés nélküli határátlépés ügyében tapasztalhatják majd meg, hogy országuk valóban az egységes Európához tartozik.
A schengeni övezetről szóló egyezmény elvileg a személyek teljesen szabad mozgását teszi lehetővé az érintett országok között az európai uniós egység épülésének jegyében. A megnövekedett felelősség miatt azt is előírja, hogy a szóban forgó országok külső határain fokozzák az ellenőrzést. A most korszerűsítés alatt álló számítógépesített információs hálózat a tagok rendőrségei, nyomozó szervei és vámhatóságai között teremt összeköttetést.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
