A vallásszabadság érvényesülésének feltételül kellene szolgálnia az európai uniós csatlakozáshoz – jelentette ki csütörtökön egy közös nyilatkozatban XVI. Benedek pápa katolikus egyházfő és az ortodox kereszténység szellemi vezetője, I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka.
Az Európai Unió formálódását alakító szereplőknek „figyelembe kellene venniük minden tényezőt, ami az embert és elidegeníthetetlen jogait érinti, főként a minden más szabadságjog (…) biztosítékát jelentő vallásszabadságot érintőket” – vélekedett a két vallási vezető.
XVI. Benedek és I. Bartolomaiosz hangsúlyozta, hogy az európai „egyesülés felé vezető minden lépésben tiszteletben kell tartani a kisebbségek jogait, kulturális hagyományaikkal és vallási jellegzetességeikkel együtt”. XVI. Benedek előzőleg részt vett az I. Bartolomeiosz által celebrált misén, az isztambuli Szent György székesegyházban.
Az ortodox mise előtt a pápa és I. Bartolomaiosz öleléssel üdvözölte egymást a kivilágított székesegyház küszöbén. A többórás szertartás végén mondott beszédében a pápa hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház fejének “egyetemes felelőssége” van. Mint mondta, “sajnos éppen ez az egyetemes szolgálat a katolicizmus és az ortodoxia közötti nézeteltérések fő oka”, viszont örvendetesnek nevezte, hogy a két egyház között nemrég újrakezdődött a teológiai párbeszéd e nézeteltérések tisztázására.
A Kék Mecsetben
A katolikus egyházfő cipőjét levéve, fejét lehajtva, kezét teste előtt keresztezve néhány percen át elmélkedett az őt kísérő Mustafa Cagrici isztambuli főmufti társaságában az 1616-ban megnyitott, hivatalosan építtetőjéről, I. Ahmed oszmán szultánról elnevezett mecsetben. A mufti hangosan imádkozott, a pápa ajkait mozgatva láthatólag külön imádkozott. Ez volt a második pápai látogatás egy mecsetben: először II. János Pál pápa látogatott el 2001-ben egy szíriai mecsetbe.
Maroknyi tüntető
Az erős rendőri biztosítás mellett zajló pápai látogatás ellen csütörtökön a jobboldali Nagy Egység Pártjának mintegy 50, más forrás szerint 150 híve tüntetett. Felszólították XVI. Benedeket, hogy ne menjen el az Hagia Sophiába, ugyanis azt gondolják, hogy a pápa látogatása a műemlékben annak a jele, hogy a keresztények igényt tartanak arra. Követelték a török kormánytól, hogy az épületben ismét mecset működhessen. A VI. században létesített Hagia Sophia keresztény székesegyház, majd 1453 után mecset volt, mielőtt 1934-ben múzeummá alakították.
