Az értekezlet zárónyilatkozata szerint a szövetség következő, 2008-as értekezletén meg kívánja hívni soraiba „azokat az országokat, amelyek teljesítik a követelményeket”. Három balkáni ország, Horvátország, Macedónia és Albánia jelezte, hogy csatlakozni kíván a NATO-hoz. A partnerség ilyen bővítéséről szóló lépés változást jelent a NATO politikájában. Korábban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és különösen Hollandia ragaszkodott ahhoz, hogy Szerbia és Bosznia-Hercegovina bizonyítsa be, megtesz mindent az 199295-ös boszniai háborúban elkövetett háborús bűnökkel vádolt személyek felkutatására.
A rigai találkozón is sürgették Szerbiát és Bosznia-Hercegovinát, hogy teljes mértékben működjön együtt a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszékkel. A három ország „jelentős mértékben képes hozzájárulni” a Balkán stabilitásához, részvételük a programban fontos a régió számára – hangzott el Rigában. Magyarország volt az egyik fő szószólója annak, hogy a NATO-tagságra aspiráló Horvátország, Macedónia és Albánia, illetve a békepartnerségre jelentkezett Szerbia, Montenegró és Bosznia-Hercegovina meghívást kapjon a szövetségbe, illetve a partnerségbe.
„A NATO szavahihetősége forog kockán, ha nem kapnak konkrét ígéretet a szövetségbeli tagságra, illetve a békepartnerségi programban való részvételre a jelentkező balkáni államok” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a csúcstalálkozón elmondott beszédében. Diplomáciai források szerint a fordulat azután állt be, hogy Hollandia ejtette fenntartásait.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
