A NATO most először tartja csúcsértekezletét egy volt szovjet tagköztársaság területén, s ez szimbolikus súlyt ad az eseménynek. A tanácskozás központjában Afganisztán kérdése áll majd, de szó esik számos más témáról is, így például a NATO bővítésének ügyéről, a katonai szervezet reformjáról, illetve arról, hogy miként lehetne szorosabbra fűzni a kapcsolatokat különböző távoli, de a NATO alapértékeit osztó, s vele a különböző külföldi akciókban együttműködő államokkal.
Nem bővítési csúcs
Ami a várható konkrét eredményeket illeti, a legtöbb megfigyelő kissé szkeptikus. Az bizonyos, hogy a rigai nem lesz bővítési csúcs, azaz egyetlen állam sem kap majd meghívást most, Lettországban a szervezethez való csatlakozásra. Ugyanakkor George Bush amerikai elnök kedd délután, a rigai egyetemen mondott beszédében úgy fogalmazott, hogy reményei szerint a NATO már a következő, 2008-as csúcsértekezleten meghívhatja soraiba a három jelenlegi hivatalos tagjelöltet, Horvátországot, Macedóniát és Albániát, s az Egyesült Államok továbbra is támogatja Grúzia és Ukrajna törekvését a NATO-tagságra.
Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter pedig egyik rigai nyilatkozatában azt mondta: a NATO szerinte már a mostani csúcson felkérhet három másik nyugat-balkáni államot, Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát és Montenegrót, hogy csatlakozzanak a katonai szövetség békepartnerségi programjához.
Ami a NATO katonai reformját illeti, Jacques Chirac francia államfő szintén kedden azt mondta: szerinte a csúcson bejelentik majd, hogy a szervezet “elitereje”, a NATO Reagáló Erő elérte a harckészültségi szintet.
A hangsúly Afganisztánon és Irakon
Afganisztán kapcsán a legtöbb megfigyelő azt várja, hogy előrelépés lesz az ottani katonai akciót akadályozó két kérdésben, azaz a tagállamok pótlólagos erőket ajánlanak fel a NATO vezette nemzetközi biztonsági erő, az ISAF számára, s feloldanak legalább néhány, a hadműveleteket akadályozó nemzeti korlátozást. A főtitkár emellett leszögezte: a NATO afganisztáni hadműveletének van esélye a sikerre, azaz a tálibok erős ellenállása és a magas veszteségek ellenére nem szabad elbizonytalanodni.
A keddi rigai Bush-beszéd egyébként a bővítés és Afganisztán mellett Irakkal foglalkozott, s ennek a résznek volt egy magyar vonatkozása is: az amerikai elnök szólt arról, hogy a NATO 128 millió dollár értékben járult hozzá az iraki haderő felszereléséhez, s itt külön is megemlítette a magyarok által adott 77 darab T-72-es harckocsit.
Képünkön Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Göncz Kinga külügyminiszter a rigai NATO-csúcsértekezlet második napján a lett főváros Olimpiai Sportcentrumában.
