Felülvizsgáljuk a NAÜ-vel való kapcsolatunkat abban az esetben, ha az ENSZ elfogadja az EU-trojka által készített szankciótervezetet a nélkül, hogy figyelembe vennék az Oroszország által tett módosító javaslatokat – mondta Ali Laridzsáni, Irán nukleáris főtárgyalója.
Laridzsáni a legmagasabb rangú orosz biztonsági és külügyi illetékesekkel tárgyal moszkvai látogatása során, amelynek napirendjén a nukleáris dosszié mellett regionális kérdések is szerepelnek.
Szankciók terveznek
Az Iránt az urándúsítási programja leállításának megtagadása miatt szankciókkal sújtó tervezetet Franciaország, Nagy-Britannia – mint állandó BT-tagok – és Németország dolgozta ki az Egyesült Államokkal egyeztetve. Oroszország azonban enyhíteni kíván a Teherán elleni intézkedéseken.
Oroszország, aki vétójoggal rendelkezik az ENSZ BT-ben, szoros gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik Teheránnal és ellenez minden olyan erőfeszítést, mely a Bushehr környéki új erőmű megépítésének megakadályozására irányul – írja a BBC.
Újabb befagyasztás
George Bush amerikai elnök csütörtökön újabb egy évvel meghosszabbította az egyesült államokbeli iráni javak befagyasztását, amely az 1979-es iszlám forradalom óta van érvényben – közölte a Fehér Ház. A szankciót 1979. november 14-én jelentette be Jimmy Carter elnök, 10 nappal azután, hogy iráni iszlám aktivisták megrohamozták, majd elfoglalták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét, és mintegy 60 diplomatát ejtettek foglyul.
A túszválság 444 napig tartott, és 1980 novemberében Carter választási vereségét okozta Ronald Reagannel szemben. Washington és Teherán 1980-ban a túszügy miatt megszakította egymással a diplomáciai kapcsolatokat. Az 1979-es dekrétumot azóta minden évben egy évvel hosszabbította meg az Egyesült Államok, és sokszor szigorított rajtuk.
