A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) november 2. és 5. között zajló kolozsvári rendezvényére – a II. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciára – tizenkét olyan európai egyetemet hívtak meg, amelyeken vagy teljes mértékben, vagy részlegesen kisebbségi nyelven is zajlik oktatás. A BKB a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar karok létrehozását szorgalmazza, de lándzsát tör a román állami finanszírozású önálló magyar egyetem megteremtése mellett is.
A konferencia több neves meghívottja sem tudott jelen lenni, ezért a megnyitón csak üdvözleteiket olvasták fel. Sólyom László szerint „ma az egységes szabadság a jogállamiságot jelenti, beleértve a nemzeti kisebbségi felsőoktatást és az autonómia különböző formáit, amelyekkel a kulturális nemzet élhet”. Az államfő emlékeztetett, hogy minden hetedik uniós polgár kisebbségben van a saját államában, akik közül több mint százezren tanulnak különböző kisebbségi felsőoktatási rendszerekben az Unió egyes tagállamaiban.
A megnyitón felszólalt Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, aki hangsúlyozta, hogy 1989 óta a romániai magyarság egyik legfontosabb célkitűzése az önálló állami magyar egyetem létrehozása. Ezt az intézményt a román hatóságok tulajdonképpen felszámolták az 1956-os magyarországi forradalmat követő erdélyi megtorlások következtében azzal, hogy a Babes és a Bolyai Egyetemet egyesítették.
Markó hangsúlyozta, hogy van elegendő magyar diák és oktató, akik az anyanyelvű Úgy vélte, hogy az anyanyelvű felsőoktatás területén is jelentős előrehaladást ért el a romániai magyarság, de még csak „félúton” tartanak. Markó továbbra is az önálló állami magyar nyelvű egyetem, valamint a magyar egyetemi tagozatok önállóvá válását jelölte meg követendő célként. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében megállapította, hogy Romániában súlyosan diszkriminálják a magyar kisebbséget a felsőoktatásban is, emiatt pedig a romániai magyar fiatalok nem férhetnek hozzá teljes mértékben az anyanyelvű oktatáshoz.
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke is levélben üdvözölte a résztvevőket. Szerinte a nemzetállamok is tulajdonképpen Európa etnikai és kulturális sokszínűségének kisebb vagy nagyobb másolatai. Hozzátette: Európa 45 államában körülbelül 100 millió embert számláló 270 nemzeti és etnikai kisebbség él. Kiemelte: az európai integrációt úgy tehetik kisebbség és többség számára egyaránt hasznossá, ha mindenkinek, az élet minden területén egyenlő esélyeket garantálnak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
