A testület a voksok 98,8 százalékának összeszámolása után közölte, hogy a szavazásra jogosultak 54,19 százaléka vett részt a hét végi, kétnapos referendumon, s a voksolók 96,53 százaléka, vagyis a szavazásra jogosultak 52,32 százaléka igent mondott az új alkotmányra, amelynek elfogadásához minősített többség, a választási névjegyzékben szereplők 50 százalékának plusz egy főnek a támogatása kellett.
A hivatalos végeredményt három nap múlva, október 2-án jelenti be a központi választási bizottság, a szerb parlament ülését pedig, amelyen ünnepélyesen kihirdetik az alaptörvényt, november 5-én, vasárnap tartják.
Az alkotmánytervezet ellenzői még hétfőn délelőtt is megkérdőjelezték, hogy helyesek lennének az előrejelzések. A Liberális Demokrata Párt vezetője – a párt megfigyelőire hivatkozva – kijelentette, hogy nem volt érvényes a referendum, mivel a választók kevesebb mint ötven százaléka vett részt rajta.
Bár a leadott szavazatok feldolgozásáról hivatalos adatok csak lassan csordogáltak, a szerb elnök és miniszterelnök az előzetes eredmények hallatán máris üdvözölte az új alkotmány „jóváhagyását”. Vojislav Kostunica kormányfő történelmi, országa számára új kezdetet jelentő pillanatként méltatta a referendum eredményét, hozzátéve: Szerbia világosan megmutatta, hogy meg kívánja őrizni területi egységét, s (a tőle elszakadni kívánó) Koszovó tartomány az ország szerves részét képezi. Boris Tadic államfő pedig az „európai Szerbia” támogatottságát látta az új alkotmány elfogadásában, megjegyezve: politikai céljuk nem pusztán az új alaptörvény jóváhagyása, hanem az európai normák meghonosítása, és végső soron az ország európai uniós csatlakozása.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
