„Mindkét félnek rugalmasságról és józanságról kell tanúbizonyságot tennie, el kell szakadnia a szélsőséges és kompromisszumot nem ismerő álláspontjától” – jelentette ki Szergej Lavrov az Egyesült Államokról és Észak-Koreáról a kuvaiti hírügynökségnek (KUNA) adott nyilatkozatában. Megismételte, hogy a két fél közötti pénzügyi problémák rendezésének nagy jelentősége volna az észak-koreai atomprogramról kezdett hatoldalú tárgyalások folytatásához szükséges feltételek megteremtésében.
A két Korea, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Japán részvételével folyó tárgyalások novemberben szakadtak meg, miután Phenjan felállt a tárgyalóasztaltól amiatt, hogy a kommunista rezsim ellen dollárhamisítás és pénzmosás címén 2005 szeptemberében bevezetett amerikai pénzügyi szankciók miatt nem tud kapcsolatba lépni külföldi bankokkal, illetve az Egyesült Államok zárolta az atomprogrammal összefüggésbe hozható észak-koreai vállalatok és intézmények javait.
Tárgyalásokra van szükség
Lavrov megerősítette, hogy Oroszország elítéli az észak-koreai kísérleti atomrobbantást. Phenjan törekvése, hogy atomfegyverekre tegyen szert, rossz példát mutat másoknak – tette hozzá. A mostani legfontosabb feladatnak azt nevezte, hogy az összes érintett tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a hatoldalú tárgyalások a lehető leghamarabb folytatódhassanak. Iránról szólva az orosz diplomácia irányítója hangsúlyozta: Moszkva nem tud támogatni és ellenezni fog minden kísérletet, amely arra irányul, hogy felhasználják az ENSZ Biztonsági Tanácsát Teherán megbüntetésére vagy az iráni atomprogramot a rendszerváltás gondolatának előmozdítására.
Oroszország hajlandó megvitatni, milyen módon lehetne Iránt rábírni arra, hogy elfogadja atomprogramjának szélesebb körű nemzetközi felügyeletét, de „bármiféle befolyásolási lépésnek a tárgyalások feltételeinek megteremtését kell ösztönöznie”. Felszólította Teheránt: tegyen eleget a nemzetközi közösség követeléseinek és működjön együtt szorosabban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, hogy eloszlassa az atomprogramjával kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat.
“Titkos” megbeszélések
A “hatok” – Nagy-Britannia, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Államok, Kína és Németország – már a majdani ENSZ büntetőintézkedésekről tanácskoznak, miután Irán elutasította urándúsítási programjának felfüggesztését. A Biztonsági Tanácsban várhatóan a jövő héten kezdenek el mérlegelni egy ilyen határozattervezet. Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Izrael szankciókat követel Irán ellen, de a perzsa állammal szoros gazdasági kapcsolatokat ápoló Oroszország és Kína ragaszkodik az iráni válság diplomáciai megoldásához. (Oroszország építi Irán első atomreaktorát Busehrben, a beruházás értéke csaknem egymilliárd dollár.)
Lavrov szombaton munkaebéd keretében találkozott Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel, aki moszkvai látogatásán éppen Észak-Koreáról és az Irán elleni esetleges szankciókról akart egyeztetni az orosz vezetéssel. Az orosz állami televízió szerint a tárgyalások a “szigorú titoktartás” jegyében folytak, sajtótájékoztatót nem irányoztak elő.
