A vasárnap nyilvánosságra hozott végleges eredmények szerint Aigars Kalvitis miniszterelnök pártja a szavazatok 19,32 százalékát kapta meg, míg a második helyen koalíciós partnere, a Zöldek és a Parasztok Szövetsége végzett 16,55 százalékkal. Ez a formáció nagyot javított a négy évvel ezelőtti választásokhoz képest, amikor csak 9,4 százalékot kapott. A 2004 óta ellenzékben lévő Új Idő 16,24 százalékot kapott.
A választások meglepetését a balközép, az orosz kisebbség támogatását élvező Nemzeti Harmónia Párt jó szereplése jelentette, a voksok 14,30 százalékával. Az ugyancsak a kormánykoalícióban részt vevő kereszténydemokrata Első Párt és a liberális Lett Út választási szövetsége 8,51 százalékot ért el. A nacionalista Haza és Szabadságnak 6,89 százalék jutott, míg az orosz kisebbség másik pártja, az Emberi Jogokért küzdő Párt az Egységes Lettországban 5,97 százalékot gyűjtött.
A választási részvétel 62,3 százalékos volt, 10 százalékkal alacsonyabb, mint a legutóbbi, 2002-es parlamenti választásokon, egyúttal a legalacsonyabb az összes eddigi választásokkal összehasonlítva.
Kalvitis, aki bejelentette, hogy hétfőn megkezdi a koalíciós tárgyalásokat, kiállt a “piacorientált, alacsony adókra alapozott politika” folytatása mellett. Nem zárta ki az eddigi kormánykoalíció kibővítését. Elemzők szerint erős a valószínűsége az eddig ellenzéki Új Idő bevonásának a koalícióba.
A jobbközép tábor választási sikere visszatükrözi a balti állam elmúlt években elért gazdasági eredményeit. Bár Lettország változatlanul az Európai Unió legszegényebb tagországai közé tartozik, 2005-ben az unió egyik leggyorsabb fejlődését mutatta fel a hazai össztermék imponáló, 10,2 százalékos növekedésével, és már készül az euró bevezetésére.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
