A Strasbourgban kedden nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az 1956-os magyar forradalom – tragikus végkifejlete és az embereket ért szenvedések dacára – hatalmas erkölcsi értékű esemény volt. Szinte észrevehetetlen módon a remény magjait ültette el az elnyomott népekben, s kételyeket ébresztett vezetőik körében. Végül ezen magvak vezettek el – évekig tartó elnyomás és nemzetközi feszültségek után – az enyhülés korszakának beköszöntéséhez és az óvatos kelet-közép-európai gazdasági reformok elkezdődéséhez a hatvanas években, majd a lengyelországi Szolidaritás megerősödéséhez és a Szovjetunióban beindított belső reformokhoz, illetve a kilencvenes évek elején a tömbök Európájának eltűnéséhez és a demokrácia fejlődéséhez az egész kontinensen.
A nyilatkozat rámutat: annak idején, a forradalom napjaiban az Európa Tanács – gyakorlatilag egyedül az összes korabeli nemzetközi szervezet közül – erkölcsi támogatásáról biztosította a magyarországi felkelőket. Az ET egyik vezető szerve, a tagállamok törvényhozóiból álló parlamenti közgyűlése már október 26-án ajánlást hozott az ügyben, üdvözölve a tüntetőket, és mélységes együttérzéséről biztosítva az elnyomás áldozatait.
A dokumentum elismerően szól arról, hogy Magyarország 1990 óta, amióta az Európa Tanács tagja lett, sok energiát fordított a szervezet alapértékeinek előmozdítására. A nyilatkozat szerint az új, egységessé vált Európának továbbra is védenie kell a szabadság, az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság értékeit, azokat, amelyek inspirálták a magyarokat és más korabeli európai népeket. “A parlamenti közgyűlés megköszöni Magyarországnak a szabadság ügyéhez nyújtott felbecsülhetetlen hozzájárulását” – fejeződik be a Strasbourgban kiadott dokumentum.
