Nagyvilág

A szenátus is elfogadta az Irán elleni szankcókat

Az amerikai képviselőház után egy nappal a szenátus is elfogadta helyi idő szerint szombatra virradóra az Irán elleni szankciókat meghosszabbító és szigorító törvényt.

A felsőházban az alsóházzal ellentétben vita nélkül fogadták el a tervezetet, amely így már az elnök elé kerül végső jóváhagyásra. A jogszabály öt évvel meghosszabbítja az Irán-Líbia szankciótörvény (ILSA) néven ismert gazdasági büntetőintézkedéseknek a hét végén lejáró érvényét.

A szankciók arra irányulnak, hogy elrettentsék az amerikai vállalatokat az iráni energiaszektorba való beruházásoktól. A törvény új elemként kötelezően végrehajtandó büntetőintézkedések kivetését írja elő azon vállalatokra, amelyek olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiát szállítanak Iránnak, amelyek felhasználhatók atom-, vegyi- vagy biológiai fegyverprogramban.

Bill Frist, a szenátus republikánus párti többségének vezetője szerint a megszigorított törvény arra ösztönzi a kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel próbálja meg rávenni az iráni energetikai tervekben partner Oroszországot az Irán elleni többoldalú szankciókhoz való csatlakozásra. Jim Leach, szintén republikánus párti képviselő csütörtökön viszont azzal érvelt az alsóházban, hogy nincs értelme az egyoldalú szankcióknak, és könnyen lehet, hogy a többi nagyhatalom nem követi Washington példáját, így egyedül marad.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa augusztus 31-ig adott határidőt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére. Az iszlám köztársaság – fittyet hányva a határidőre – váltig hangoztatja, hogy nukleáris programja elektromos áram termelésére szolgál, az Egyesült Államok és néhány másik nagyhatalom azonban kétségbe vonja ezt, azt állítva, hogy Teherán atomfegyvert akar előállítani.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik