A jogszabály, amelyről név szerinti szavazást tartottak a kongresszus alsóházában, s amely még a szenátus elfogadására vár, öt évvel meghosszabbítja az Irán-Líbia szankciótörvény (ILSA) néven ismert gazdasági büntetőintézkedéseknek a hét végén lejáró érvényét. A szankciók arra irányulnak, hogy elrettentsék az amerikai vállalatokat attól, hogy az iráni energiaszektorba ruházzanak be.
A törvény új elemként kötelezően végrehajtandó büntetőintézkedések kivetését írja elő azon vállalatokra, amelyek olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy technológiát szállítanak Iránba, amelyek felhasználhatók atom-, vegyi- vagy biológiai fegyverprogramban.
A törvényt támogató szenátorok igyekeznek a felsőház minden tagját fölsorakoztatni a jogszabály mögé, hogy azt még a kongresszus ülésszakának hét végi berekesztése előtt el lehessen fogadni, s továbbítani lehessen George Bush elnöknek aláírás végett. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa augusztus 31-ig adott határidőt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére.
Az iszlám köztársaság – fittyet hányva a határidőre – váltig hangoztatja, nukleáris programja elektromos áram termelésére szolgál, az Egyesült Államok és néhány másik nagyhatalom azonban kétségbe vonja ezt, azt állítva, Teherán atomfegyvert akar előállítani.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
