“Koszovó függetlensége bajt idézhet elő a térségben, Bosznia-Hercegovinában, Montenegróban és Macedóniában. Maguk tudják, hogy a Balkánon még nem módosítottak határt megállapodással. Határokat mindig háborúval változtattak, és ez (Koszovó függetlensége) természetesen ilyen bajt hozna” – figyelmeztetett Draskovic az Epoka e Re albán nyelvű pristinai napilap hétfői számában megjelent interjújában.
Közigazgatási önállóságot engednének
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Koszovó jogállása nemcsak területi, hanem “szellemi” kérdés is, mert – mint monda – “a szerb lélek és kultúra ott (Koszovóban) született”. Draskovic szerint Koszovó jövőbeni jogállására olyan megoldást kell találni, amely révén egyik fél sem lesz vesztes vagy győztes.
Ilyen rendezési elképzelésként vetette fel azt a javaslatot, hogy az ENSZ irányítása alatt álló szerbiai tartomány kapjon meg minden közigazgatási hatáskört, amellyel rendelkezik egy ország, de ne legyen joga ahhoz, hogy képviseltesse magát az ENSZ-ben és a NATO-ban, mert – mondta – ezek azok az intézmények, amelyekben a tagság egyértelműen államiságot jelképez.
Megfeneklett tárggyalások
Az ENSZ-nél azt remélik, hogy Koszovó jogállásának a kérdése az idei év végéig rendeződik, de az erről szóló szerb-albán tárgyalások megfeneklettek, mivel egyik fél sem hajlandó engedni álláspontjából. A rendezésben kulcsszerepet játszó hathatalmi nemzetközi összekötőcsoport a múlt héten tartott New York-i ülésén úgy foglalt állást, hogy az év végéig a státustárgyalások lebonyolításával megbízott ENSZ-diplomatának, Martti Ahtisaarinak javaslatot kell tennie a státuskérdés rendezésére, és az elképzelés alapján folytatódnának a megbeszélések.
A kontaktcsoport javaslatára reagálva Sali Berisha albán miniszterelnök arra figyelmeztetett hétfőn, hogy amennyiben Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, a tartomány lakosságának túlnyomó többségét alkotó albánok egyoldalúan kikiáltják a függetlenséget. Szerbia továbbra is “azt demonstrálja, hogy híján van a realizmusnak” – mondta Berisha. Szerinte kívánatos lenne, ha Belgrád beleegyezne Koszovó különválásába, mert ha ez nem történik meg, ráerőltetik. Berisha emlékeztetetett arra: a Balkán elmúlt 150 évének történelme arról tanúskodik, hogy “a megoldásokat kierőltették és nem kiegyezések révén fogadták el őket”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
