Az EU eredetileg a jövő év októberében lehetővé tette volna a belső határellenőrzéstől mentes terület kiterjesztését a 2004-ben a szervezetbe belépett tíz országra, de e határidő a jelek szerint kitolódik.
Jonathan Faull, az Európai Bizottság igazságügyi és belügyi kérdésekkel foglalkozó főigazgatóságának tisztségviselője egész sor olyan technikai és jogi akadályt nevezett meg brüsszeli sajtótájékoztatóján, amelyeket még a schengeni övezet kiterjesztése előtt meg kell oldani. “Senki nem tudja, mikor kerül rá (az övezet bővítésére) sor” – mondta Jonathan Faull.
A schengeni együttműködésben az EU 13 régi tagállama vesz részt – a két kivétel Nagy-Britannia és Írország -, s csatlakozott ahhoz két nem EU-tag skandináv ország, Norvégia és Izland is.
Az Európai Bizottság egy belső feljegyzéséből – amely a múlt héten a brit hírügynökség birtokába jutott -, az derült ki, hogy legalább egy évet halasztódhat a tíz új tagállam csatlakozása, egy új, központi rendőri adatbázis létrehozásával összefüggő nehézségek miatt. (Az adatbázis az övezeten belüli határellenőrzés megszüntetése jelentette biztonsági kockázat ellensúlyozására a rendőrségek megerősítése, a vámhatóságok és az igazságügyi hatóságok közötti együttműködés, valamint a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelem elősegítésére létrehozott Schengeni Információs Rendszer része.)
Az új tagállamok néhány diplomatája ugyanakkor magánbeszélgetésekben azon véleményének adtak hangot, hogy a technikai akadályokra való hivatkozás csak ürügy a régi tagállamok részéről arra, hogy késleltessék a schengeni övezet kiterjesztését, miután az utóbbi időben a régi tagállamokban megnőtt a közvélemény ellenérzése a bevándorlókkal szemben. Jonathan Faull elvetette e felvetést, azt mondta, a halasztás oka “tisztán technikai” jellegű.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
