A BT csütörtökig szabott határidőt Teheránnak arra, hogy felfüggessze atomprogramja kulcsfontosságú elemét, az urándúsítást, amely békés célra, atomerőművi fűtőelemek előállítására, illetve katonai alkalmazásra, nukleáris fegyver előállítására is használható. A BT ellenkező esetre szankciókkal fenyegette meg a közép-keleti országot.
A nyugati országok szerint Teherán békés célúnak mondott atomprogramja leple alatt atomfegyvergyártásra törekszik, Irán viszont ezt következetesen tagadja, és nem hajlandó rövid időre sem felfüggeszteni urándúsító tevékenységét. A dacos hangnemet megütő Ahmadinezsád keddi sajtóértekezletén azt fejtegette, hogy országának jogában áll békés célra felhasználni az atomenergiát. “Az iráni nép ezt az utat választotta. Ezt senki sem akadályozhatja meg” – szögezte le.
Megkérdőjelezte a vétójogot
A politikus úgy vélekedett, hogy az atomvitában folytatandó további tárgyalások kereteit kijelölte az a válasz, amelyet Irán a múlt héten adott a nyugati hatalmaknak az urándúsítás leállításáért cserébe ösztönzőket kínáló javaslatcsomagjára. Ahmadinezsád szerint az iráni válasz “kivételes lehetőséget” teremtett a vita rendezésére, s kevésbé valószínű, hogy a BT fellépne Irán ellen, mert már elmúlt az erre alkalmas pillanat.
Az iráni elnök megkérdőjelezte a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának vétójogát, amely szavai szerint a II. világháború következménye. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia sok feszültség forrása. E két nagyhatalom a Biztonsági Tanácsban, ahol a békét kell védeniük, vétójoggal rendelkezik, e vétójog pedig csorbát ejt az egyes országok méltóságán, függetlenségén, szabadságán és szuverenitásán – fejtegette.
Tévévitára hívta Busht
Ahmadinezsád egyúttal élő televíziós vitát javasolt George Bush amerikai elnöknek, hogy megvitassák a “világ gondjait” és azok megoldásának módozatait. Ahmadinezsád feltételül szabta, hogy a vitát ne cenzúrázzák, s főleg ne az amerikai tévénézők számára.
Sajtóértekezletén a teheráni vezető érintette Izrael létét is, azt hangoztatva: Teherán azt szeretné, ha kihúznák a közel-keleti feszültség gyökerét. “Mi volt az elmúlt hatvan évben a vérengzések, bűncselekmények, konfliktusok gyökere” – kérdezte a politikus a zsidó állam 1948-as megalakítására utalva. Ahmadinezsád, aki tavaly decemberben Izraelt a Közel-Kelet testén éktelenkedő daganatnak titulálta, most sajtóértekezletén úgy vélte, hogy népszavazással (a palesztinok körében a zsidó állam jövőjéről rendezendő referendummal) kellene megoldani e kérdést.
