A régóta Libanonban állomásozó kétezer főnyi erőt az ENSZ a nyár közepi háború tapasztalatai miatt 15 ezer főre szeretné növelni, hogy a fegyvernyugvás hatékonyan ellenőrizhető legyen. A világszervezet elképzelései szerint az erőben az EU-tagországok adnák a legnagyobb részt, és minden bizonnyal nekik jutna a békefenntartók vezetése is.
Nehezen haladnak
Az EU-tagállamok külügyminiszterei azért tartanak rendkívüli ülést Annan részvételével, mert mindeddig nehezen haladtak a megállapodás felé a szerepvállalásról, ugyanis kevésnek ítélték a rendelkezésre álló információkat a garanciákról és az erő feladatairól. A találkozó előtti órákban azonban már egyértelművé vált, hogy a nemzetközi nyomás hatására a tagországok növelik az eddigi terveikben szereplő hozzájárulást.
Franciaország például – amely eddig csupán 200 főnyi pluszerőre tett utalást – már jelezte, hogy akár 2 ezer fővel is hajlandó kivenni részét a feladatból. Olaszország 3 ezer katonával tud hozzájárulni a nemzetközi erőhöz. E két EU-tagország esélyes arra is, hogy megbízást kapjon a békefenntartó erők vezetésére.
Az EU-tól várnak összefogást
Annan péntek délelőtt találkozott Guy Verhostadt belga miniszterelnökkel, aki bejelentette, hogy országa részéről szintén “jelentős” hozzájárulásra számíthat az ENSZ, bár a pontos létszámról később születik döntés. Az ENSZ-főtitkár érkezésekor meggyőződését fejezte ki, hogy idővel sikerül összeállítani a 15 ezer fős nemzetközi erőt. Ehhez jó kezdetre számít a miniszteri ülésen – tette hozzá.
A soros EU-elnökséget betöltő Finnország ugyancsak jelezte, hogy hozzájárul a küldetéshez, és közös csapatállításra biztatta az északi EU-országokat. Németország 1500 fős bekapcsolódást tervez, és Spanyolország, Lengyelország, Nagy-Britannia is bizonyosan részt vesz a küldetésben, de csatlakozik Szlovákia is. A balti államok viszont csapatokkal várhatóan nem járulnak hozzá ehhez a misszióhoz.
Magyarország még nem döntött
Ami a magyar részvételt illeti, a külügyi szóvivő legutóbb azt jelezte, Magyarország kész megvizsgálni annak lehetőségét, részt vegyen-e a libanoni ENSZ-erők tevékenységében. A honvédelmi tárca szóvivője pedig arról beszélt, Magyarország semmiféle felkérést nem kapott a libanoni válság rendezésében való részvételre, ezért nem tervezi, hogy katonákat küld az országba.
Minél tovább húzódik egy meghatározó ENSZ-erő helyszínre küldése, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a harcok kiújulnak –írja a BBC. Az Izraelt korábban rakétákkal támadó Hezbollah ugyanis továbbra is erős pozíciókkal rendelkezik az izraeli-libanoni határvidéken, és nem hajlandó lemondani fegyvereiről.
