A döntést a kabinet kilenc szavazattal, három tartózkodás mellett fogadta el. Az izraeli erők a védelmi tárca és a vezérkar terve alapján a határtól mintegy 30 kilométerre északra lévő Lítáni folyóig előrenyomulhatnak. Jelenleg mintegy tízezer izraeli katona harcol a Hezbollah erőivel körülbelül 6 kilométeres sávban az izraeli-libanoni határtól.
Még harminc nap?
Éli Jisai kabinetminiszter szerint a műveletek még mintegy harminc napot vesznek igénybe. A kabinet döntésével felhatalmazta Amír Perec védelmi minisztert és Ehud Olmert kormányfőt az offenzíva kiszélesítésére, de nem kötelezte őket erre.
A Hezbollah továbbra is nagy erőkkel folytatja rakétatámadásait, csaknem száz rakétát lőve ki az észak-izraeli településekre. A támadásokban három ember könnyebben megsérült – közölte az izraeli rendőrség. “Kilencvenhét rakéta csapódott be a nap közepéig Izrael északi részén. Tizenhét hullott közülük településekre, és legalább egy nagy hatótávolságú rakéta a Jordán folyó völgyének északi részén, Bét-Seán város körzetében csapódott be” – mondta Miki Rózenfeld, az izraeli rendőrségi szóvivője.
Ciszjordániába is becsapódnak bombák
Palesztin biztonsági források eközben arról számoltak be, hogy a Hezbollah több, Libanonból kilőtt rakétája is Ciszjordánia északi peremén ért földet, nem messze Bét-Seántól. Legalább öt lövedék Dzsenín térségében lévő palesztin falvak környékén csapódott be, de senki sem sérült meg a támadásban. A rakéták becsapódását követően felszálló füstfelhőt a 20 kilométerre fekvő Dzsenín városában is látni lehetett szemtanúk elmondása szerint.
Augusztus 2-án már hullottak Hezbollah-rakéták az izraeli-libanoni határtól 65 kilométernyire elterülő körzetre, áldozatokat akkor sem követeltek. Az Észak-Izraelt sújtó rakétatámadásokban mostanáig 48 izraeli vesztette életét.
Washington körültekintésre int
Az Egyesült Államok “a legnagyobb körültekintésre”, a polgári áldozatok elkerülésére intette Izraelt az új offenzíva kapcsán. Sean McCormick külügyi szóvivő megismételte Washington álláspontját, miszerint Izraelnek joga van az önvédelemre a Hezbollah harcosaival szemben Dél-Libanonban, de közölte, hogy az Egyesült Államok nagyon aggódik a humanitárius helyzet miatt. Izraelnek a legnagyobb körültekintéssel kell eljárnia, hogy elkerülje a polgári áldozatokat” – hangoztatta.
McCormick közölte, hogy az Egyesült Államok, amelyet azzal vádolnak, hogy szabad utat ad Izraelnek a libanoni célpontok elleni támadások folytatásához, keményen dolgozik az ENSZ-ben annak érdekében, hogy mindenki számára elfogadható határozat szülessen a harcok leállítására.
Izraeli tisztségviselők szerint a biztonsági kabinet ülése alatt Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter felhívta Olmert miniszterelnököt, a beszélgetés tartalmáról azonban nem árultak el részleteket. Amikor Olmert visszatért az ülésre, bejelentette, hogy a hadművelettel párhuzamosan új diplomáciai folyamat kezdődik, s felvázolnak egy új BT-határozatot a harcok beszüntetésére, figyelembe véve a libanoni aggodalmakat.
