A hadsereg mélyebb libanoni előrenyomulását, amely az izraeli–libanoni határtól 30 kilométernyire északra fekvő Lítáni folyóig tartana, várhatóan szerdai ülésén hagyja jóvá véglegesen az izraeli biztonsági kabinet.
Amír Perec közölte, hogy felkérte a hadsereget a szárazföldi offenzíva következő szakaszának előkészítésére. „Utasítottam a hadseregparancsnokokat: készüljenek fel egy olyan hadműveletre, amelynek célja, hogy ellenőrzés alá vonjuk az összes rakétaindító állást” – mondta a védelmi miniszter.
Minden mozgó jármű célpont
Az izraeli haderő minden mozgó járművet célba vesz a Lítáni folyótól délre eső libanoni területen – figyelmeztette a libanoniakat a zsidó állam hadserege repülőgépekről Libanonra leszórt röpcédulákon. „A Lítánitól délre közlekedő minden járművet bombázni fogunk, mert fennáll a gyanú, hogy rakétákat és egyéb fegyvereket szállítanak a terroristáknak” – olvasható az arab nyelvű lapokon.
A Bekaa-völgy keleti részén eredő, Szúrtól (Türosztól) északra a Földközi-tengerbe ömlő Lítáni folyó 5-30 kilométerre kanyarog az izraeli határtól. A 140 kilométer hosszú folyam az egyik legfontosabb édesvízforrás Libanonban. Az izraeli közszolgálati rádió, az izraeli hadsereg rádiója és egy névtelenül nyilatkozó magas rangú izraeli kormányilletékes augusztus első napján úgy nyilatkozott, hogy az izraeli szárazföldi erők egészen a Lítáni folyóig, harminc kilométeres mélységig bevonulhatnak Libanonba.
A libanoni hadsereg bevonulna
A libanoni kormány hétfőn egyhangúlag megszavazta, hogy katonákat küld az ország déli részébe, amint az izraeli csapatok kivonulnak onnan – közölte Gázi Aridi tájékoztatási miniszter. „A kormány kijelenti, hogy kész 15 ezer katonát telepíteni Dél-Libanonba, amint megtörténik az izraeli csapatok kivonása, és az UNIFIL-hez (az ENSZ libanoni ideiglenes haderejéhez) fordul, hogy segítse ezt a csapattelepítést” – mondta a miniszter.
Korábban a nap folyamán a libanoni hadseregben tartalékosok behívását rendelték el, Fuád Szinjóra libanoni kormányfő pedig az Arab Liga külügyminiszteri értekezletén hangoztatta hajlandóságát arra, hogy hazája gyorsan telepít katonai erőket a déli országrészbe a Hezbollah síita szervezet és az Izrael közötti harcok leállítása érdekében.
Áldozatok és károk
Az Izrael és a Hezbollah libanoni síita mozgalom közötti összecsapásoknak a konfliktus kezdete – július 12. – óta legkevesebb 997 halottja van Libanonban és 91 Izraelben a francia hírügynökség hivatalos forrásoktól kapott adatai szerint. Libanonban legkevesebb 904 polgári személy – 30 százalékuk 12 évnél fiatalabb gyermek -, valamint 29 katona és csendőr vesztette életét. A libanoni segélybizottság adatai szerint a sebesültek száma 3322. Izraelben 33 polgári személy halálát okozták július 12. óta a Hezbollah által az ország északi részére kilőtt rakéták. Ötvennyolc izraeli katona szintén elesett. A konfliktus következtében 915 672 személy kényszerült otthona elhagyására, 220 ezren Libanonból is elmenekültek. Közöttük van az a mintegy százezer külföldi vagy kettős állampolgár, akiket evakuáltak az országból.
A libanoni anyagi károkat 2,5 milliárdra becsülik. A károk egyrészt katonai létesítmények – a bint-dzsbeili főhadiszállás, kaszárnyák (Dzsamhúr és Kfarsima), az abdéi kiképzőbázis, tengerészeti támaszpontok (Tripoli, Bejrút), légi támaszpontok (Raják, Kolejaat), libanoni radarállomások és fegyverraktárak lerombolásából erednek. Jelentős károk keletkezetek a közlekedései infrastruktúrában (70 híd, út és autópálya, a bejrúti repülőtér), vallási jelképekben (Ali imám mecsetje Baalbekben és más imahelyek), több tízezer családi házban és lakóházban, erőművekben (Dzsijé, Szúr), a szaidai (Szidón) víztoronyban, üzemanyagtöltő állomásokban és tehergépkocsikban. Olajfolt borítja Büblosz történelmi kikötőjét. Leromboltak több száz boltot és gyárat, televízió-, rádió- és mobiltelefon- továbbító tornyolt.
