Az Európai Uniónak világossá kell tennie, hogy véleménye a közel-keleti válságról különbözik az Egyesült Államokétól, amely egyértelműen támogatja Izraelt – mondta Erkki Toumioja, a finn diplomácia vezetője Brüsszelben, az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülésén.
Az izraeli katonai offenzíva Libanonban csak tovább erősíti a szélsőségesek elszántságát – fogalmazott. Az Európai Unió soros elnökségét betöltő Finnország külügyminisztere szerint Izrael dél-libanoni offenzívája aligha hoz majd katonai sikert, ellenben bizonyosan növelni fogja a Hezbollah támogatottságát a térségben.
Az EU szavahihetősége a tét
A finn külügyminiszter szerint a jelenlegi izraeli politika elfogadhatatlan, de a helyzet kritikus az EU szavahihetősége szempontjából is. Úgy vélte, ennek a válságnak az Európai Unió az egyetlen olyan szereplője, amelyben még mindkét fél bízik valamennyire: s ha ennek a bizalomnak nem felelnek meg, búcsút mondhatnak annak, hogy az EU bármilyen komolyabb szerepet játszhasson.
Graham Watson, az Európai Parlament liberális frakciójának a vezetője arra emlékeztetett, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagja közül öt az EU tagállama. A szervezet tehát komoly diplomáciai erőt képvisel, s ezt kihasználva a harcok azonnali beszüntetését kellene követelniük. A tét az, hogy sikerül-e felülemelkedni az EU-n belüli megosztottságon, s egységes álláspontra jutni az azonnali tűzszünet érdekében. Az amerikaiak – és őket támogatva a britek – eddig azon az állásponton voltak, hogy egy ilyen felhívás idő előtti lenne, mert előbb meg kell teremteni egy tartós fegyvernyugvás előfeltételeit. Londoni illetékesek azonban immár azt jelezték, hogy a nézetkülönbségek áthidalhatóak.
Benita Ferrero-Waldner, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja egy interjúban maga is úgy vélte, hogy az EU szavahihetősége forog kockán. Ezt elveszítik, ha nem tesznek meg mindent az erőszak beszüntetéséért, majd pedig nem vállalnak aktív szerepet egy tartósabb, hosszú távú megoldás kidolgozásában.
Még két hét?
Izrael célja, hogy a határ libanoni oldalán több kilométeres sávot hozzon létre, ahonnan kiszorítják a síita milíciát. Az izraeli hadsereg a páncélos egységek és a légierő támogatásával a határ libanoni oldalán több kilométeres sávból akarják kiszorítani a síita milíciát. Ezzel Izrael egy-két kilométeres senkiföldjét akar alakítani a határ mentén, hogy könnyebb legyen a jövőben megelőzni esetleges északról induló támadásokat.
A Hezbollah lefegyverzésével kapcsolatban Meír Sitrít, az izraeli kormány építés- és lakásügyi minisztere szerint úgy fogalmazott, hogy nincs arra lehetőség, hogy a Hezbollah utolsó rakétáit is megsemmisítsék. Erre sem a szárazföldi csapatok, sem a légierő nem képesek –mondta. A miniszter szavaival valószínűleg az izraeli közvéleménynek az offenzíva eredményével kapcsolatos várakozásait kívánta mérsékelni. Becslések szerint a síita szervezet mintegy 13 ezer rakétával rendelkezett a harcok kitörése idején.
Az izraeli kormány egy másik minisztere szerint a hadseregnek mintegy két hétre van még szüksége, hogy be tudja fejezni az offenzívát. Benjámin Ben-Eliézer, az infrastruktúra ügyeivel foglalkozó kormánytag kedden az izraeli rádiónak elmondta, hogy becslésük szerint “mintegy 10-14 napra van szükség” ahhoz, hogy a hadsereg “megtisztíthassa a Hezbollahtól” azt a körzetet, ahol szándékaik szerint a nemzetközi erők állomásoznak majd.
A hadsereg ugyanakkor folytatta a Hezbollah erősségei elleni támadásokat: izraeli harci gépek kedden libanoni síita falvakat bombáztak. A libanoni hírügynökség beszámolói szerint az izraeli légierő három csapást mért különböző célpontokra a Lítáni-folyó mentén. Izraeli katonai közlés szerint a rajtaütések célja az, hogy megakadályozzák fegyverek szállítását a Hezbollahnak.
Irán segít
Irán és az egész iszlám világ támogatásáról biztosította a Hezbollah libanoni síita szervezetet kedden Bejrútban az iráni külügyminiszter, aki ugyanakkor bírálta az ENSZ tehetetlenségét. “Az arab és az iszlám világ támogatja a libanoni kormányt, a népet és az ellenállást. Az ellenség teljesen kudarcot vallott katonai téren most diplomáciai úton próbálja meg elérni, amit nem tudott megvalósítani a terepen” – jelentette ki Manusehr Mottaki, miután találkozott Emile Lahud libanoni elnökkel. Az iráni külügyminiszter kudarcnak minősítette az ENSZ fellépését a libanoni háború ügyében. Az ENSZ az agresszió kezdete óta, három hete nem volt képes teljesíteni kötelességét és segíteni a libanoni népen –mondta.
Teheránban kedden egy befolyásos konzervatív vallási vezető, Ahmad Dzsannati ajjatolláh azt hangoztatta, hogy a muzulmán országoknak fegyvereket kell szállítaniuk a Hezbollahnak az Izrael elleni harchoz.
Szíriától tartanak
Izrael szerint Iránon kívül a Hezbollah másik támogatója Szíria, ezért az izraeli védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy támadást fognak intézni minden olyan jármű ellen, amely fegyvereket szállít Szíriából Libanonba. Amír Perec ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Izrael nem akar háborúba sodródni Szíriával. Nincs terv háború kirobbantására Szíriával, de gondosan figyelemmel kísérjük, mi történik az országban – közölte Amír Perec védelmi miniszter, majd hozzátette, hogy Izraelnek nem áll szándékában azonban új háborús frontot nyitni Szíriával.
Izrael már számos alkalommal vádolta meg Szíriát azzal, hogy lehetővé teszi az ország területén keresztül iráni gyártmányú fegyverek eljutását a Hezbollah gerilláihoz. Hájim Ramon, az izraeli kormány igazságügy-minisztere is azzal vádolta kedden Bassár el-Aszad szíriai elnököt, hogy segédkezet nyújt a Hezbollahnak. “Aszad naponta küld fegyverekkel teli teherautókat a Hezbollah támogatására” – mondta Ramon az izraeli rádióban.
