A washingtoni igazságügy-minisztérium a jogot kívánja hozzáigazítani ahhoz a gyakorlathoz, amely szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) a terrorizmus elleni harc jegyében bírói jóváhagyás nélkül végzett telefonlehallgatásokat. Korábban egy demokrata párti képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be George Bush amerikai elnök ellen az általa engedélyezett telefonlehallgatások körüli botránnyal kapcsolatban. A képviselő érvelése szerint Bush törvényt sértett, amikor felhatalmazást adott az amerikai titkosszolgálatnak az akcióra.
Az igazságügyi tárca vezető tisztviselői azt hangoztatták a szenátusban szerdán, hogy a terroristák felderítésére vonatkozó 1978-as törvény elavult, a technikai fejlődés következtében ma már a külföldi telefonhívások lehallgatása mellett az elektronikus levelek vizsgálatára is szükség van – írta a The Washington Post.
Alkotmányossági aggályok
Michael Hayden tábornok, aki 1999 és 2005 között a NSA igazgatójaként maga felügyelte e titkos tevékenységet, és akit George Bush amerikai elnök nemrég nevezett ki a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) élére, azt mondta: a törvény nyomán lehetővé válna a titkosszolgálati adatgyűjtés korszerűsítése, “szabadságunk és biztonságunk” érdekében. A törvényjavaslatot ellenzők szerint, akik között republikánusok is vannak, a kezdeményezés korlátlan megfigyelésekhez és alkotmányos bizonytalansághoz vezetne.
Michael Hayden már korábban hangoztatta: törvényes a nemzetközi telefonbeszélgetések lehallgatása, és csak a terroristakapcsolatokkal gyanúsított személyek megfigyelését szolgálja. A Bush-kormány az utóbbi időben többször megakadályozta, hogy távközlési cégek vezetőit a kongresszus elé idézzék, ahol azokról az adatokról kellett volna számot adniuk, amelyeket az elektronikus felderítést végző Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) rendelkezésére bocsátottak.
A kormány ugyancsak igyekszik elejét venni annak, hogy bírósági döntések szülessenek a telefonlehallgatások körül. Egy amerikai szövetségi bíró a napokban leállított egy peres eljárást az ATandT vállalat ellen arra hivatkozva, hogy az ügyben államtitkok derülhetnek ki, a vizsgálatok sérthetnék a nemzetbiztonsági érdekeket és esetleg a terroristák hasznára válnának. A távközlési társaságot az Amerikai Polgárjogi Szövetség és chicagói ügyvédek perelték be, mert a magánkézben levő cég kiszolgáltatta ügyfelei bizalmas adatait a kormánynak.
