Hezbollah libanoni síita szervezet teljes leszerelését és a libanoni hadsereg egységeinek az izraeli-libanoni határra való vezénylését követelte kedden Cipi Livni izraeli külügyminiszter, miután Jeruzsálemben találkozott Terje Roed-Larsen ENSZ-tárgyalóval. .
Az izraeli diplomácia vezetője leszögezte: a jövőben meg kell akadályozni, hogy Irán és Szíria fegyverekkel lássa el a Hezbollahot. Livni követelte a szélsőséges síita milícia által fogva tartott két izraeli katona feltétel nélküli szabadon bocsátását, mintegy cáfolva Avi Dihter közbiztonsági miniszter korábbi, az izraeli katonai rádióban tett keddi kijelentését, amely szerint a hadműveletek befejezése után Izrael fontolóra vehet egy fogolycsere-alkut Libanonnal.
A közel egy hete indult izraeli offenzíva az után kezdődött, hogy a Hezbollah elrabolt két izraeli katonát. A libanoni székhelyű gerillaszervezet a katonák elengedésért cserében azt követeli, hogy az izraeli vezetés engedje szabadon börtönbe zárt libanoni társaikat.
Nincs alku
A Hezbollah egyik vezetője a nap folyamán azt közölte, hogy csak “előfeltételek nélkül” fogadnának el tűzszünetet. A libanoni hadsereg délre telepítése pedig kizárólag a libanoniak ügye – mondta Abdalláh Kászír, a mozgalom központi vezetőségének tagja.
Irán szerint egy tűzszünet és utána egy fogolycsere oldhatná meg méltányos módon az izraeli-libanoni konfliktust. Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter ezt Damaszkuszban mondta hétfőn, miután tárgyalt Faruk as-Saraa szíriai alelnökkel, és Irán teljes támogatásáról biztosítsa Szíriát a válságban. Mottaki ésszerűnek és igazságosnak minősítette a Hezbollah követelését, hogy Izrael engedje szabadon a bebörtönzött libanoniakat.
Elutasítják a nemzetközi beavatkozást
Az izraeli külügyi szóvivő korábban hétfőn elképzelhetőnek mondta, hogy diplomáciai megoldással lehet véget vetni a libanoni válságnak. “Tudjuk, hogy katonai megoldással nem lehet semlegesíteni a Hezbollahot. A megoldás diplomáciai (lehet)” – hangoztatta Mark Regev. Véleménye szerint Izrael érdekei – összhangban az ENSZ 1559-es és 1680-as számú határozataival – megegyeznek a nemzetközi közösség érdekeivel. Miri Eiszin kormányszóvivő viszont korainak minősítette az ENSZ főtitkára által és a nyolcak csúcsértekezletén is megfogalmazott javaslatot, melynek értelmében nemzetközi erőket vezényelnének Libanonba. Jeruzsálem ehelyett azt szeretné, hogy libanoni erők vegyék át az ellenőrzést Libanon Izraellel határos térségében.
Egyedül a libanoni hadsereg jelenlétét tartaná elfogadhatónak Izrael a libanoni-izraeli határon – jelentette ki hétfőn egy rádiós nyilatkozatában Amir Perec izraeli védelmi miniszter is. Megismételte, hogy a hadsereg nem tűri el a Hezbollah libanoni síita szervezet gerilláinak visszatérését a határhoz, és megerősítette, hogy a hadsereg biztonsági zónát szándékozik létesíteni az izraeli-libanoni határon.
Támadás a laktanya ellen
Az ilyen irányú kijelentéseket azonban némileg gyengítik azok a hírek melyek, szerint az izraeli csapatok nem csupán a Hezbollah bázisait bombázzák, hanem a libanoni hadsereg támaszpontjait. Kedd hajnalra virradóra például egy libanoni laktanyát bombázott négy hullámban az izraeli légierő.
A laktanya a Bejrúttól mintegy tíz kilométerre keletre fekvő Dzsamhúrban helyezkedik el, nem messze a baabdai elnöki palotától és a védelmi minisztériumtól. A libanoni hadsereg nem adott ki a támadásról közleményt, de névtelenséget kérő katonai illetékesek szerint kilenc libanoni katona vesztette életét és 41-en megsebesültek.
Az izraeli hadsereg már második napja támad libanoni katonai állásokat és objektumokat, annak ellenére, hogy a libanoni hadsereg távol tartja magát az Izrael és a Hezbollah közti összecsapásoktól. Az ország északi részén fekvő Tripoliban az előző 24 órában hat libanoni katona halt meg, és 15 bajtársuk megsebesült.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
