A BT-határozat azt követeli Phenjantól, hogy függessze fel ballisztikus rakétaprogramjával összefüggő minden tevékenységét. Felszólítja az ENSZ-tagországokat, hogy akadályozzák meg az Észak-Koreába irányuló rakéta- vagy rakétákkal kapcsolatos cikkek és anyagok exportját, illetve az onnan érkező hasonló importot, vagyis azokat az anyagokét, melyek tömegpusztító fegyverekhoz felhasználhatók lennének. Követeli továbbá a határozat, hogy Phenjan térjen vissza a rakétaprogramjával foglalkozó hathatalmi tárgyalásokhoz, és a lehető leggyorsabban ismét csatlakozzon az atomsorompó-egyezményhez.
A kínai vétót elkerülendő a határozat nem említi az ENSZ-Alapokmány 7. fejezetét, azt a rendelkezést, amely a tanács határozatait jogilag kötelező erejűvé teszi. A BT-tagok szerint azonban a szöveg így is kötelező a megfogalmazás módja miatt.
Kína és Oroszország eredetileg “puhább” szöveget javasolt, de végül beleegyezett a kemény határozatba. Annak a félelmüknek adtak hangot, hogy a 7. fejezet említése az irakihoz hasonló katonai akcióhoz vezethet.
Pak Gil Jon, Észak-Korea ENSZ-nagykövete a határozat elfogadása után közölte, hogy Észak-Korea “teljesen elutasítja” a BT elítélő határozatát. “Mindenki számára világos, hogy a Koreai Demokratikus Népköztársaságnak nem kell egyoldalúan leállítania a rakétaindításokat ebben a helyzetben” – mondta az ENSZ-nagykövet. Az intézkedésnek szerinte az a “megvetendő” célja, hogy elszigetelje és nyomás alá helyezze kormányát. Észak-Korea rakétaprogramjának szavai szerint kulcsszerepe van az északkelet-ázsiai erőegyensúly és béke megőrzésében.
A nemzetközi figyelmeztetéseknek fittyet hányva Észak-Korea legkevesebb hat rakétát lőtt ki július 5-én, majd egy hetediket 12 órával később. Egy nagy hatótávolságú Taepodong-2 rakéta – amely elméletileg elérheti az Egyesült Államok kontinentális területét is – a kilövését követő egy percen belül a Japán-tengerbe esett.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
