Nagyvilág

Az ellenzék nyert Szlovákiában

A szavazatok 29,14 százalékának megszerzésével a Robert Fico vezette Irány - szociáldemokrácia (Smer-SD) nevű ellenzéki párt nyerte az előrehozott szlovákiai választásokat. Jól szerepelt a magyar koalíció, és a magyarellenes párt is.

Fico mindenkivel tárgyalna

“Számunkra a jövőbeni kormány programján van a hangsúly, s ebben nehéz lesz megtalálni az összhangot. A hat parlamenti párt közül ugyanis csak a Smer-SD-nek van balközép programja, míg a többi öt párt programja jobbközép” – jelentette ki Fico vasárnap délben a közszolgálati Cseh Televíziónak adott interjújában. Leszögezte: ha valóban megkapja a kormányalakítási megbízást, akkor minden parlamenti párttal tárgyalni kíván a kormányalakításról. “Célunk, hogy a jövőbeni kormány egyértelmű balközép értékeket képviseljen” – tette hozzá. A Smer-SD elnöke úgy vélte, hogy az előző kormánykoalíció által beindított reformok nem hozták meg a várt eredményeket, s “van mit helyrehozni”. Példaként megemlítette, hogy az Európai Unión belül Szlovákiában a legnagyobb a szegénység, nagy a regionális elmaradottság, nagyok a különbségek, s mintegy 350 ezer ember elhagyta az országot, mert hazájában nem tud boldogulni. “Nem engedhetjük meg, hogy Szlovákia továbbra is csak mint az olcsó munkaerő országa számítson a külföldi tőke szemében” – jelentette ki Fico. Elmondta, hogy ha ő lesz az új szlovák kormányfő, akkor első külföldi útja Csehországba vezetne. Hangsúlyozta, hogy Prágának és Pozsonynak továbbra is a nemzetközi normákat meghaladó szinten kell tartania kapcsolatait.

A vasárnap este hivatalosan közzétett végeredmény szerint hat pártja lesz a szombati előrehozott választás nyomán felálló új parlamentnek Szlovákiában.


A szavazatok 29,14 százalékát megszerző Fico ellenzéki pártja, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) kereken 50 mandátumhoz jut. A Mikulás Dzurinda miniszterelnök nevével jegyzett Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) a várakozásokon jóval felüli, 18,35 százalékos eredményével 31, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) 11,68 százalékkal 20 mandátumhoz jut. Ez ugyanannyi, mint ahány képviselő az eddigi magyar frakciót alkotta.

A magát 11,73 százalékkal – döntően magyarellenes programjával, hosszú böjt után – ismét parlamenti párttá felküzdő szélsőséges Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) szintén 20 mandátuma lesz. A Vladimír Meciar nevével jegyzett ellenzéki Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) várakozáson aluli, mindössze 8,79 százalékos eredménye csupán 15 mandátumot hozott a kilencvenes években “fénykorát” élő Meciaréknak. Ez azt is jelentheti, hogy Vladimír Meciar a történtek után esetleg a háttérbe húzódik, mintegy feloldva pártját a személye elleni kifogások miatt partnerképtelennek minősülő kötelék alól.

Mindössze 14 mandátumot szerzett a választáson szintén a várakozásai alatt szereplő, 8,31 százalékot elért szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amely az év elején a miniszterelnök elleni kifogásai miatt kilépett Mikulás Dzurinda koalíciós kormányából, és ezzel kikényszerítette az előrehozott választásokat. A szerény eredmények ismeretében a kereszténydemokraták most azt mérlegelik, ne vonuljanak-e ellenzékbe. Ha megteszik, kivonulásukkal szűkítik a Robert Fico ellenében esélyes kormányképes jobbközép pártok esetleges szövetségének kereteit.

A választásokon minden korábbinál alacsonyabb, 54,67 százalékos volt a részvétel. A 4 272 517 választásra jogosult személyből 2 335 917 ment el szavazni, és 2 313 139 adott le érvényes szavazatot. A külföldön élő szlovák állampolgárok közül 3427 ember élt a választójogával.

Forgatókönyvek

Fico fantasztikusnak nevezte az egyébként várható eredményt, ellenben egyelőre nem igazán lehet biztos abban, hogy kormányalakításra is ő kap megbízást az államfőtől, akinek jogkörei megengedik, hogy egy kormányképesebbnek ígérkező koalíció létrejötte esetén a kisebb pártok, ez esetben a jobbközép erők valamelyikét bízza meg kormányalakítással.

Erre már 1989-ben, Vladimír Meciar bukása idején volt példa, és Robert Fico pártjával is ez történt az előző, 2002-es választáson.

Ivan Gasparovic államfő röviddel a déli harangszó előtt elhangzott nyilatkozatában mindenesetre jelezte, hogy hétfőn elsőként a győztes Robert Ficót fogadja és hallgatja meg; utána rendre tárgyal a parlamentbe bejutott pártokkal. Gasparovic nyilatkozatában az elemzők erősen arra utaló jegyeket vélnek felfedezni, hogy az államfő egy nemzetközileg elfogadhatóbb koalíciós kormány, a megkezdett reformfolyamatokat továbbvivő kabinet felállása mellett készül dönteni. Más vélemények szerint Gasparovic a jobb- és a baloldali pártok közös kormányzásának a lehetőségét sem veti el.

Nem sokkal később az államfő a Markíza Televíziónak már árnyaltabban nyilatkozott, nem zárkózva el a külföldön szalonképtelenek ígérkező SNS kormányzati szerepétől sem. Elemzők ezt úgy értékelik, hogy a nemzeti érzelmeit nem titkoló Gasparovic nyilván számításba veszi, hogy az EU megbékélt az olasz Berlusconival, fogcsikorgatva ugyan, de végső soron még az osztrák Haider-jelenséggel, nemkülönben az őszi lengyelországi választások fejleményeivel is. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a Smer-SNS-HZDS koalíciót a választás előtt a jobboldali pártok és a sajtó egyértelműen a nemzetiségi békesség végét jelentő “katasztrófakoalícióként” emlegették.

Bugár: “történelmi eredmény”

A szlovákiai magyarok rendkívül aktív részvételének és a magyarokra szavazó szlovákok szélesedő táborának is köszönhető, hogy az előzetes eredmények szerint választási eredményeinek történelmi maximumát, 11,68 százalékos sikert könyvelhet el a szombaton megtartott előre hozott választások előzetes eredményeinek ismeretében a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Bugár Béla, az MKP elnöke az előzetes számok ismeretében igen elégedetten nyilatkozott vasárnap az MTI-nek, hangsúlyozva, hogy az MKP “történelmi eredményt” ért el. A párt elnöke egyelőre óvatos, és nyomatékosan leszögezte: minden a vasárnap kezdődő tárgyalásokon formálódik.

Az MKP alapvetően ragaszkodik a nyolcéves kormányzati részvétele során követett program folytonosságának megőrzéséhez, a reformok folytatásához, a lehető legstabilabb kormánykoalíció megalakításához.

Ez azt vetíti előre, hogy a magyar párt elsődlegesen a jobbközéphez sorolt, hozzá közeli pártok, döntően az eddigi koalíciós partnerei felé tekint, de kész tárgyalni a legjobb, közel 30 százalékos eredményt elért Smerrel is.

“Tudni kell azonban, hogy az MKP és Smer programja korántsem nevezhető egymáshoz közelinek” – tette hozzá Bugár, aki hozzátette: “nem mindenáron akarunk a leendő kormánykoalíció tagja lenni. Minden azon múlik, mi kerül majd bele a kormány programjába, milyen lesz a potenciális partnerek valós törekvése”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik