A szerb kormány szűkszavú közleményben tájékoztatott arról, hogy döntést hozott a Montenegrói Köztársaság elismeréséről. A tájékoztató szerint a szerbiai parlament június 5-i ülése után – amelyen „nyugtázták” Montenegró önállóságát -, létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy a kormány Szerbia nevében elismerje Montenegró függetlenségét, a két ország diplomáciai kapcsolatokat teremtsen egymással, hozzájárulva ezzel a baráti és jószomszédi kapcsolatok megteremtéséhez.
A kormány döntést hozott arról is, hogy a szerbiai lakóhellyel rendelkező montenegrói állampolgárok számára lehetővé teszi a kettős állampolgárság megszerzését. Az oktatási minisztériumot arra utasította, hogy dolgozzon ki olyan rendeletet, amely révén a montenegrói állampolgársággal rendelkező, Szerbiában tanuló diákok egyenjogúságot élveznének a szerbiai állampolgárságú hallgatókkal.
Montenegróban május 21-én tartottak népszavazást, amelyen győzött a függetlenségpárti tábor. Az óvások elbírálása után, június 3-án a podgoricai parlament kikiáltotta Montenegró függetlenségét, két napra rá pedig a szerbiai parlament határozatot fogadott el arról, hogy Montenegró önállósodása után Szerbia a délszláv államközösség jogutódjává vált. A szerbiai parlament nem fogadott el függetlenségi nyilatkozatot, és miközben Montenegróban napokig örömünnepet ültek a szuverenitást éltetve, Szerbiában nem volt semmilyen ünnepi rendezvény abból az alkalomból, hogy az ország 88 év után önállóvá vált.
Belgrád mostanáig halogatta a hivatalos bejelentést, holott a nemzetközi közösség képviselői megfogalmazták elvárásukat, hogy Szerbiának kéne elsőként elismernie a “testvérország” függetlenségét, illetve elvárta volna ezt Podgorica is. A tétovázás miatt kemény bírálatok érték a belgrádi vezetőket, legfőbbképpen Vojislav Kostunica miniszterelnököt, akitől azt is számon kérték, hogy nem hajlandó gratulálni a függetlenségi tömb népszavazási győzelméhez, miközben már rég megtette az egész világ.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
