A szombaton lezárult csehországi választásokon ugyan az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) nyerte el a szavazatok 35,38 százalékát, míg az eddig két cikluson keresztül kormányzó és másik legnagyobb esélyes Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) csak a voksok 32,32 százalékát kapta, patthelyzet alakult ki, mivel a többi bejutott párttal együtt a jobboldalnak és a baloldalnak egyaránt 100-100 képviselője lesz a parlament alsóházában. Az abszolút egyensúly miatt pillanatnyilag az egyik oldal sem tud többségi kormányt felállítani.
A két nagy párton kívül bejutott még az alsóházba az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM) a vártnál szerényebb támogatottsággal, 12,81 százalékkal, a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) 7,22 százalékos eredménnyel és a Zöldek Pártja (SZ) a szavazatok 6,29 százalékával. A cseh politológusok egyetértenek abban, hogy ez az eredmény “nagyon szerencsétlen”, s rendkívül nehéz lesz működőképes kormányt alakítani. Több megoldási lehetőséget is latolgatnak.
Baloldali száz
Jirí Paroubek szociáldemokrata kormányfő és pártelnök elképzelése, hogy kisebbségi kormányt alakítana a választások után, pillanatnyilag kútba esett. A szociáldemokraták 74 és a kommunisták 26 mandátuma ugyanis a 200 tagú képviselőházban nem adja ki a többséget. A szociáldemokraták teljesítették a kitűzött harminc százalékot, több mandátumot szereztek, mint 2002-ben. A kommunisták viszont több mint egy tucat mandátumot elveszítettek. A gyengébb szereplés okát Vojtech Filip pártelnök alapvetően abban látja, hogy híveik jelentős része a szociáldemokratákra szavazott, mert úgy látta, hogy ezzel a baloldalt erősíti. Befolyásoló tényezőként említette azt is, hogy az idei választási kampány rendkívül erős kommunista ellenes beállítottságú volt.
Jobboldali száz
Nem valósítható meg a polgári demokrata-kereszténydemokrata koalíció sem, mert a polgári demokraták 81 és a kereszténydemokraták 13 mandátuma nem biztosít többséget. Ezt a koalíciót népszerűsítette a két pártelnök, Miroslav Topolánek és Miroslav Kalousek is. Topolánek még a parlamentbe első ízben bekerült zöldekkel is tárgyalhat, de azok hat mandátumával együtt is csak 100 mandátuma van a jobboldalnak. Ugyanakkor általános a vélemény, hogy a zöldek nagyon megbízhatatlanok, a pártban a jobboldali és a baloldali frakció harcol egymással, s a hat mandátum nem elég egy képviselői csoport megalakításához sem.
Nagykoalíció
Kényelmes parlamenti többsége – 155 mandátum – lehetne a szociáldemokrata-polgári demokrata koalíciónak. A két párt, s a két vezető, Topolánek és Paroubek között azonban jelenleg nagy az ellenségeskedés és a személyes ellenszenv is, ezért nehéz ezt a megoldást elképzelni. Tény azonban, hogy mindkét oldalon vannak politikusok, akik ezt az együttműködést el tudják képzelni.
Ellenzéki szerződés újra
Mások azt sem zárják ki, hogy megismétlődhet az 1998-2002 között alkalmazott modell, amikor a választás nyertese Milos Zeman kisebbségi szociáldemokrata kormányt alakított, s különféle posztok fejében a Václav Klaus vezette polgári demokraták négy évre elkötelezték magukat, hogy a kabinetet nem fogják megbuktatni. Bár ezt az “ellenzéki szerződés” néven ismert paktumot ma gyakran bírálják, Klaus és Zeman is dicsérik. Ugyanakkor nem szabad elfeledni, hogy ez a felállás Klausnak nagyon kedvezne, mert lehetővé tenné, hogy a 2008-as államfő választáson sikerrel indulhasson. Nyilván nem véletlen, hogy az államfő korábbi nyilatkozataiban nem zárta ki a nagykoalíciót, vagy a két párt valamiféle együttműködését.
Nemzeti egységkormány
A “nemzeti egységkormány” felállítása, amelyet a kommunisták javasolnak többségi vélemény szerint nem igen lenne akcióképes, működőképes, hiszen szinte lehetetlen lenne összeboronálni a pártprogramokat. Számolni kell azzal is, hogy a szociáldemokrácián kívül a többi párt nem hajlandó együttműködni a kommunistákkal.
Átmeneti hivatalnok kormány
Nem lehet kizárni azt sem, hogy a kiutat a helyzetből egy olyan átmeneti hivatalnok kormány felállítása fogja jelenteni, amely elvezeti az országot az esetleges előrehozott újabb képviselőházi választásig. Ezt a megoldást, modellt egyszer már alkalmazták 1997-ben, amikor Václav Klaus kormánya megbukott, s egy fél évig, a választásokig a bankár Tosovsky vezette kormány irányította az országot.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
