Új, rakéták elleni elhárítórendszer kiépítését tervezi Kelet-Európában a Bush-kormány Irán ellen – írta hétfőn a The New York Times. Az újságcikk, mely arról számol be, hogy az amerikai kormány tíz rakétaellenes védőpajzsot kíván létrehozni 2011-ig, maga is része az Irán ellen folytatott „verbális” háborúnak – kommentálta az eseményeket lapunk megkeresésére Tálas Péter biztonságpolitikai elemző.
A szakértő ugyanakkor rámutatott arra, hogy Lengyelországgal, Csehországgal és Romániával együtt korábban már hazánk neve is felmerült az erről szóló elméleti vitában. A számtalan fontos kérdés közül az egyik, a szakértő szerint, hogy a tervezett rakétaelhárító-rendszer a NATO keretein belül épül-e meg, vagy az amerikaiak kivitelezésében. Ez utóbbi esetben legalább annyira fontos szerepet játszanak majd a döntésben a politikai és diplomáciai szempontok, mint a katonai stratégiák.
Hazánk szempontjából a mérleg mindkét oldalán komoly érvek állnak, állítja a szakértő. Ha a magyar kormány helyet biztosítana egy ilyen berendezésnek, és végül hazánkra esne Washington választása, az különleges kapcsolatot jelentene az Egyesült Államokkal, a stratégiai szövetség megerősödése vélhetően gazdasági előnyökkel is járna. A másik oldalról viszont, az az ország, amelynek területén egy ilyen katonai jelentőséggel bíró objektum van, maga is célponttá válik – fogalmazott Tálas Péter. Lapunkat a Honvédelmi Minisztérium szóvivője, Bocskai István arról tájékoztatta, hogy a rakétaelhárító-rendszer kiépítéséről nem folyik tárgyalás az Egyesült Államok és hazánk között.
Sok pénzbe kerül
A tervezett rakétaelhárító-rendszer olyan támadó országgal szemben hatékony, mely viszonylag kevés rakétával rendelkezik, s noha Teheránban már dolgoznak az ügyön, Iránnak jelenleg egyetlen ballisztikus rakétája sincsen. Tény ugyanakkor az is, hogy az ilyen típusú szállítóeszközök alkalmasak tömegpusztító fegyver célba juttatására is, és az sem kérdéses, hogy bárhol épülne is fel a rendszer, ha az az amerikaiaké, akkor az irányítás is Washington kezében lesz függetlenül a „vendéglátó” állam érdekeitől.
A The New York Times a Pentagon egyik – neve elhallgatását kérő – munkatársától származó értesülése szerint az amerikai védelmi miniszter, Donald Rumsfeld még idén nyáron előterjeszti a javaslatát a lehetséges európai helyszíneket illetően. A Pentagon 56 millió dollárt (44 millió eurót) kért a kongresszustól a hosszú távú rakétaellenes rendszerek kiépítésének előkészítésére, azonban a rendszer teljes költségét mintegy 1,6 milliárd dollárra becsülik.
Izgalom Lengyelországban, riadalom Moszkvában
A The New York Times információi szerint többek között Lengyelország és Csehország is felmerült a létesítmények lehetséges helyszínei között. Amennyiben Lengyelországra esne a választás, úgy nemcsak az amerikai katonák első jelenlétét eredményezné az országban, hanem megerősítené a Washington és Varsó közötti jó kapcsolatokat is. Miközben az amerikai kormány projektje viszonylag szerény érdeklődést vált ki a tengerentúlon, addig Lengyelországban már heves viták folynak az esetleges rakétaelhárító-rendszer kiépítésével kapcsolatban.
Az amerikai javaslat ráadásul nem kis aggodalmat okozott Oroszországban is, mondván a tengerentúli katonai jelenlét egyre inkább Kelet-Európára, az egykori Varsói Szerződés volt tagállamainak a területére irányul. „Az amerikai terv az egész euro-atlanti biztonsági rendszerre negatív hatással lenne” – nyilatkozta Szergej Ivanov, orosz védelmi miniszter egy belorusz lapnak.
Átalakuló védelem
A rakétaelhárító-rendszer terve nem újkeletű, a javasolt projekt azon történet „utolsó fejezetét” alkotná, amely még Reagan kormányzása alatt kezdődött el. S több mint 20 év elteltével és több milliárd dollár elköltését követően a Bush-kormányzat folytatja a rakétaelhárító-rendszer létrehozását. Ez pedig egyúttal azt jelenti: az USA mindenképpen számol az Észak-Koreából és Iránból érkező esetleges rakétatámadásokkal.
A Pentagon az alaszkai Fort Greely-hez hasonló rakétabázisokat szándékozik kiépíteni Európában, a védelmi minisztérium állítása szerint ugyanis az amerikai bázisok (Fort Greely-ben 9, a Vanderberg-i légitámaszponton 2) elsősorban az észak-korai potenciális támadások kivédésére irányulnak. „Igencsak aggódunk a közel-keleti viszonyok miatt, így be szeretnénk biztosítani magunkat” – nyilatkozta Henry Obering tábornok, a Pentagon rakétavédelmi irodájának a vezetője a New York Times-nak, s mint hozzátette: nem kizárt, hogy Irán szövetkezik Észak-Koreával a távolsági rendszerek kifejlesztésének a felgyorsításában. Az esetleges iráni fenyegetés ellen pedig a Pentagon igyekszik feljavítani a brit és a görögországi légi bázis radarrendszerét, amit európai védőpajzsokkal kíván kiegészíteni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
