A Stormont palotában ülésező tartományi törvényhozást 2002 novemberében függesztette fel a brit kormány, miután a szembenálló felekezeti frakciók ellenségeskedése miatt a testület munkája megbénult. Tony Blair brit és Bertie Ahern ír kormányfő a múlt hónap elején azonban személyes és közös ultimátumot szabott a protestáns és katolikus pártoknak a tetszhalott ulsteri parlamenti önigazgatás felélesztésére. Az akkor felvázolt menetrend szerint a tartományi törvényhozásnak május 15-én össze kell ülnie – ez hétfőn megtörtént -, és 12 héten belül létre kell hoznia a végrehajtó jogkörrel bíró helyi kormányt.
Ha ez addig nem sikerül, a pártok kapnak még 12 hetet, újabb kudarc esetén azonban megvonják a képviselők fizetését. Ez gyakorlatilag az éppen nyolc éve életre hívott észak-írországi önigazgatás meghatározatlan időre történő megszüntetését jelentené. Tony Blair az ultimátumot bejelentő áprilisi sajtóértekezleten ezt úgy fogalmazta meg: a november 24-ei végső határidő után „vagy ezt a fejezetet zárjuk le, vagy az egész könyvet becsukjuk”.
Hétfőn az egymással egyébként szóba állni sem hajlandó britpárti protestáns és britellenes katolikus frakciók 108 képviselője formálisan megnyitotta a felfüggesztés ellenére 2003-ban újjáválasztott belfasti parlament első ülését. A legnagyobb frakciót a hírhedt retorikájú Ian Paisley tiszteletes vezette Demokratikus Unionista Párt adja; a második legnagyobb erő a brit fennhatóság ellen küzdő, radikális katolikus Sinn Féin, amelyet unionista oldalon az IRA terrorcsoport politikai fedőszervének tartanak.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
