Egy magát megnevezni nem kívánó szakértő szerint a célzott intézkedések között pénzügyileg elszigetelnék a tömegpusztító fegyverek terjesztésének iráni híveit, továbbá az iráni rendszernek azon tagjait, akik törvénytelen ügyletekbe keverednek bele. Tervezik, hogy befagyasztanák az iráni kormány külföldi bankszámláit és javait, megakadályoznák a teheráni vezetés hivatalos pénzügyi tranzakcióit, és nem adnának neki exporthiteleket. Ennek megvalósítása érdekében az Egyesült Államok felszólítaná az együttműködésre Irán fő pénzügyi partnereit: Németországot, Nagy-Britanniát, Franciaországot, Olaszországot és Japánt is.
A tisztségviselő szerint egy ilyen „pénzügyi front” Iránnal szemben viszonylagosan „nem kerülne sokba” a nyugati államoknak, és elkerülne olyan lépéseket, mint az olaj- és kereskedelmi embargó. „Fontos, hogy a Nyugatnak legyenek a kezében más szankciók is, mint azok, amelyeket esetleg az ENSZ elrendel” – vélekedett Mark Fitzpatrick. A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének munkatársa a pénzügyi szankciókat olyannak tekinti, amelyek tökéletesen „hatnak” az iráni vezetéssel szemben, de nem érintik az ország lakosságát. Fitzpatrick emlékeztetett arra, hogy Washington már befagyasztotta három olyan iráni cég, illetve szervezet, köztük az iráni atomenergia-ügyi szervezet javait, amelyek részt vettek tömegpusztító fegyverek terjesztésében.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) öt állandó tagjának, az Egyesült Államoknak, Oroszországnak, Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Kínának, valamint Németországnak külügyminiszterei hétfőn este ülnek össze New York-ban az iráni atomdosszié megvitatása céljából. Eközben a 15 BT-tagállam képviselői ismét megvitatják a francia-brit ihletésű határozat-tervezetet, amely arra kötelezi Iránt, hogy függessze fel urándúsító programját. Szankciókat azonban egyelőre nem terveznek Teherán ellen.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
