A fideszes képviselőasszony csütörtökön és pénteken a néppárti képviselőcsoport tagjaként tartózkodott Bukarestben, ahol több magas rangú politikus mellett fogadta őt Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Elmondta, hogy megbeszélésein megerősödött benne a meggyőződés: attól függetlenül, hogy Románia hamarosan csatlakozik az integrációs szervezethez, folytatni kell a megkezdett reformokat, a felkészülés során hozott döntéseket pedig a gyakorlatba kell átültetni.
Gál Kinga Bukarestben világossá akarta tenni, hogy az erdélyi magyarság által felvetett problémákat komolyan kell venni, ezeknek be kell kerülniük az országjelentésbe. A későbbi megfigyelési folyamatban a román kormánynak éreznie kell a késztetést, hogy e kérdésekben konkrétan lépjen – mondta a magyar politikus.
Gál Kinga ugyanakkor – mint elmondta – a román fél álláspontjáról nagyon is világos képet kapott ez ügyben. Basescu elnök őszintén megmondta neki: ellenzi például a kisebbségi törvénytervezetet abban a formájában, ahogyan azt a kormány elfogadta. Kifogása éppen a kulturális autonómia lényegével szemben van: az államfő elfogadhatatlannak tartja az önálló kolozsvári magyar egyetem ötletét is, Basescu szerint az intézménynek meg kell maradnia „multikulturális egyetemnek”, s ha a magyarok magyar nyelvű felsőoktatást akarnak, azt a román elnök szerint megtehetik magánegyetem formájában. Basescu még a magyar tannyelvű iskolák szeparálásának létjogosultságát is megkérdőjelezte – mondta Gál Kinga.
A képviselőnő ebből következően úgy látja: eltérés van az erdélyi magyarok által megfogalmazott elképzelések és a román politika mai hozzáállása között. Mint mondta, ezt a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) is figyelembe kell vennie, nem kerülhet abba a helyzetbe, hogy mást mondjon mint amit az erdélyi magyar közösség megfogalmaz. Nem biztos, hogy a megoldás részét képezi önmagában az a tény, hogy az RMDSZ kormányon van – hangsúlyozta a fideszes politikus, hozzáfűzve: az európai parlamenti tagoknak kell odahatniuk, hogy hogy a Romániával foglalkozó országjelentés térjen ki a magyar kisebbség problémáira is.
„Úgy érzem, hogy most ezekről a kérdésekről még inkább lehet nyíltan beszélni, hiszen nem ettől függ Románia felvétele” – mondta. Hozzátette: nem mindegy, hogy az elkövetkező megfigyelési időszakban az erdélyi magyarság kérdései megfelelő hangsúlyt kapnak-e Brüsszelben és Bukarestben.
