A tüntetők a parlament által március 9-én elfogadott törvény, a CPE ellen tiltakoznak, amelynek értelmében a munkaadók indoklás nélkül felmondhatnak az első munkavállalóknak alkalmazásuk első két évében. Kedden a különféle adatok szerint 1-3 millió ember sztrájkolt és tüntetett Franciaországban a még hatályba nem lépett törvény ellen. Diákok csütörtökön is blokád alá helyeztek több főközlekedési utat szerte az országban, amivel összesen 345 kilométer hosszú forgalmi dugót idéztek elő. A vonatforgalmat is akadályozták Marseille és Rennes környékén, valamint Párizsban a Gare de Lyon pályaudvaron. A szakszervezetek április 4-ére újabb sztrájkot hirdettek meg.
Chirac kezében a döntés
A csütörtöki döntés Jacques Chirac elnökre hárítja a felelősséget, hogy a kormányt támogatva aláírja-e a törvényt, ami további tiltakozást és tüntetéseket válthat ki, vagy további tárgyalásokat kezdeményez, például azzal, hogy visszaküldi a tervezetet a nemzetgyűlésbe további vitára. Ez utóbbival azonban veszélyeztetné Dominique de Villepin kormányfő tekintélyét.
A várakozásokkal ellentétben az alkotmánybíróság úgy ítélte alaptörvénnyel összhangban állónak a jogszabályt, hogy semmilyen fenntartása nem volt vele kapcsolatban. Ha lett volna, az a törvény módosítására kényszeríthette volna a kormányt.
Kihirdeti vagy vitára bocsátja
Francois Hollande szocialista pártvezető figyelmeztetett: Chiracnak csak úgy érdemes döntenie, hogy nem hirdeti ki, és ezzel egy újabb olvasatra kényszeríti a parlamentet. Ha másképp dönt az államfő, “erőpróbának” teszi ki magát – mondta. Az államfői hivatal az alkotmánybírósági döntés után bejelentette, hogy az elnök péntek este nyolc órakor “a nemzethez fordul”, és rövid beszédben véleményt nyilvánít a törvényről a rádióban és a televízióban. Kormányzati források szerint valószínűleg kihirdeti azt, de egyúttal csúcsszintű szociális tanácskozás megrendezését fogja javasolni a kérdésről.
Az alkotmánybírósághoz baloldali parlamenti képviselők fordultak olyan beadvánnyal, amely szerint a törvény – amely lehetővé tenné, hogy a fiatalokat az első munkahelyükről két éven belül indoklás nélkül elbocsáthassák – alkotmányba ütközik, mert csak a 26 év alattiakra vonatkozik, és ezzel sérül a munkavállalók jogegyenlősége.
