Tudor a médiának adott nyilatkozatában elmondta: azután döntött így, hogy számos megbeszélést folytatott Traian Basescu államfővel, Vasile Blaga belügyminiszterrel, valamint Radu Timoftéval, a belföldi hírszerző szolgálat (SRI) igazgatójával.
Mint mondta, mindegyiktől biztosítékot kapott arra, hogy március 15-én nem kiáltanak ki semmiféle „székelyföldi autonómiát”, s hogy a helyzetet a román hatóságok megfelelő mértékben ellenőrzésük alatt tartják. A szélsőségesen nacionalista pártvezér egyébként saját érdemének tekinti, hogy sikerült „ráébresztenie a valós helyzetre” a román hatóságokat. Az elmúlt napokban meglehetősen éles kirohanásokat intézett nem csupán a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), hanem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői ellen is.
12 pont
A március 15-i nagygyűlésen a Székely Nemzeti Tanács 12 pontot fog felolvasni, amelyek tartalma még nem publikus, az eseményen fogják őket nyilvánosságra hozni – mondta a FigyelőNet kérdésére Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi városháza, a rendezvény társszervezőjének szóvivője.
A szervezők mintegy tízezer főt várnak a székelyföldi városba, a gyűlésen beszédet mond majd Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, Tőkés László református püspök, Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Raffai Ernő történész – tájékoztatta lapunkat Komoróczy. A szóvivő kiemelte, hogy távol tartják magukat a napi magyar politikától, magyarországi politikust szándékosan nem hívtak a rendezvényre, ezzel is el akarják kerülni a részrehajlás vádját.
A miniszterelnök higgadtságra int
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a hétvégén kijelentette: gondoskodott arról, hogy március 15-én a hatóságok képesek legyenek megvédelmezni az alkotmányt és a törvényeket. A Rompres hírügynökségnek adott – a hétfői román sajtó által ismertetett – nyilatkozatában a kormányfő a Székelyudvarhelyre meghirdetett székely nagygyűlésre utalva hangoztatta: teljes mértékben bízik „a magyar nemzetiségű honfitársak érettségében”.
Tariceanu úgy gondolja, hogy az esemény beilleszkedik a szabad véleménynyilvánítás kereteibe, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a nagygyűlés az alkotmányos kereteket meghaladó megnyilatkozás is lehet. Sajnos mind a kisebbségi, mind a többségi lakosság körében hallhatók szélsőséges hangok – mondta a miniszterelnök, aki szerint ezeket „nem kell hagyni felerősödni”. Tariceanu egyébként kifejtette: szerinte a nemzetiségi kérdés romániai kezelése „még az Európai Unió számos országa számára is modellként szolgálhat”.
