A főtitkár a 191 tagállam elé terjesztett 33 oldalas jelentésében megállapítja, hogy szüntelenül nőttek az elvárások a részben elavult, és elégtelenül finanszírozott ENSZ-apparátussal szemben, ezért 23 intézkedést javasol az igazgatás javítására, a szervezet megerősítésére, rugalmasabbá és átláthatóbbá tételére – írja az MTI.
A szervezet reformját az ENSZ megalapításának 60. évfordulója alkalmából tavaly ősszel összehívott jubileumi csúcstalálkozón határozták el a tagországok állam- és kormányfői. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét különösen Washingtonban sokat bírálták bürokratikus lomhaságáért, a hatékonyságot nélkülöző munkavégzésért, az „olajat élelmiszerért” iraki humanitárius ENSZ-programot övező korrupcióért.
Annan hangsúlyozta, hogy a mindenkori ENSZ-főtitkár nem lehet egyszerre a világ vezető diplomatája, valamint úgyszólván szabad idejében egy hatalmas és bonyolult vállalkozás menedzsere. Javasolta, hogy az utóbbi feladat ellátására külön tisztséget hozzanak létre.
Kína már jelentkezett
Takarékossági intézkedésként felvetette, hogy az ENSZ egyes szolgáltatásait helyezzék ki olyan országokba, ahol alacsony a bérszínvonal. A Frankfurter Allgemeine Zeitung információi szerint elsősorban ázsiai országok jöhetnek szóba. Kína állítólag már be is jelentkezett. A New York-i székhelyen a későbbiekben a központi feladatokat látnák el. Csak a fordítással foglalkozó osztálynak az átköltöztetésével évente 35 millió dollárt lehetne megspórolni.
A főtitkár jelentését a közgyűlésnek kell elfogadnia. A fejlődő országok (G-77) csoportja ellenzi a reformcsomagot, mivel azzal véleményük szerint a főtitkár behódolt az Egyesült Államoknak. A terv bírálói egyebek között azzal érvelnek, hogy a világszervezetet nem lehet úgy irányítani, mint egy magánüzemet.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
