Míg az európai országok azt mondják: nem fognak erőt alkalmazni Iránnal szemben, az Egyesült Államok semmilyen eszköz alkalmazásának lehetőségét sem zárja ki – tette hozzá. A politikus figyelmeztetett: a válság biztosan elmélyül, ha a BT elé kerül az ügy. Tudom, hogyan működik a BT. Enyhe figyelmeztetéssel kezdenek, felszólítanak, követelnek, végül fenyegetnek. Öngerjesztő folyamat alakul ki. A kényszer Irán és a térség szempontjából is elfogadhatatlan – mondta.
Lavrov néhány órával korábban, dacára annak, hogy az Európai Unió és Irán képviselőinek pénteki bécsi találkozóján nem született megállapodás a témában, kijelentette: még mindig van esély arra, hogy a NAÜ hétfői ülése előtt megállapodjanak az iráni urándúsításról, és elkerüljék, hogy a BT elé kerüljön az atomdosszié. Az orosz külügyminiszter megjegyezte: csak akkor köthetik meg a megállapodást, ha Irán felhagy a hazai urándúsítással, és lehetővé teszi a NAÜ ellenőrzéseit.
Nem sokkal a külügyminiszter nyilatkozata előtt egy meg nem nevezett orosz diplomata azt mondta: a moszkvai orosz-iráni tárgyalásokon elért részeredmények alapul szolgálhatnak egy olyan kompromisszumhoz, amely elkerülhetővé teszi az iráni atomdosszié BT elé utalását.
Az orosz külpolitikai és védelmi konzultatív tanács számára készített egyik legfrissebb szakértői jelentés szerint Irán legkésőbb öt év múlva atomfegyver birtokában juthat, és a világnak már most hozzá kell szoknia ehhez a gondolathoz. A jelentés a szombati ülésen kerül a tanács elé.
A meg nem nevezett szakértők között azonban olyanok is vannak, akik attól tartanak: Irán atomhatalommá válása arra ösztönzi majd a térség egyes országait – Szaúd-Arábiát és Egyiptomot -, hogy ők is nukleáris fegyvert fejlesszenek ki. A szakértők szerint kicsi az eshetősége annak, hogy az Egyesült Államok a közeljövőben katonai csapást mérjen Iránra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
