Eredetileg csütörtök és péntek éjszakára este 8-tól reggel 6-ig terjedő kijárási tilalmat rendeltek el, de csütörtök késő este bejelentették, hogy pénteken az emberek nappal sem mehetnek utcára a fővárosban, Díjála, Babíl és Szalaheddin tartományokban. Az utcákon több száz rendőr tartózkodik, akik felügyelik a rendelet betartását, és visszafordítják a várost megközelíteni próbáló motorosokat.
A tilalom ellenére utcára merészkedő embereket őrizetbe veszik, a lakóhelyükhöz közel eső mecseteket azonban megközelíthetik az emberek – írja a BBC. Sok iraki nem tudott a kiterjesztett kijárási tilalomról, mert azt a kormány éjfélkor fogadta el.
A rendkívüli kijárási tilalmat a síiták és szunniták két napja tartó, legkevesebb 130 halálos áldozatot követelő összecsapásai miatt rendelték el. A hadseregnél és a rendőrségnél törölték az összes szabadságot és kimenőt.
Újabb merényletek
A zavargások azonban az intézkedések ellenére sem csitultak el teljesen, az éjszaka folyamán ugyanis legalább három síitát öltek meg fegyveresek, amikor megostromolták a dél-iraki Latifaya városában található házukat. A BBC információi szerint Bagdadban további tizenkét holttestre, akik feltehetően szintén az éjszakai leszámolások során veszthették életüket.
Az utóbbi napok erőszakhulláma nagymértékben meghaladja az Irakban megszokott átlagot, ez pedig tovább halogathatja az Irakból való csapatkivonások időpontját. Ausztrália részéről, aki mintegy 1300 katonai egységet küldött a térségbe, John Howard miniszterelnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy addig nem lehet szó a koalíciós erők kivonásáról, ameddig nem mutatkoznak a stabilitás jelei a térségben.
Megszakadtak a tárgyalások
A helyzetet nehezíti, hogy a párbeszéd megszakadt a két fél között, a szunniták ugyanis bojkottálták az elnök felhívását, hogy tárgyalóasztal mellett próbálják meg rendezni a helyzetet, ráadásul a koalíciós tárgyalásokról is kivonultak. Ali al-Szísztáni síita nagyajatollah nyugalomra szólított fel, de szóvivője útján közölte, nehéz lesz lecsillapítani a dühöt. Az események miatt rendhagyó módon a nyilvánosság elé állt a legfőbb iraki szunnita hatóság – a Muszlim Tudósok Szövetsége – amely a feszültség szításával vádolta meg a nagyajatollahot.
Az Egyesült Államok az al-Kaidát vádolja
Az al-Kaida nemzetközi terrorista hálózatot vádolta a szamarrai síita szentély felgyújtásával pénteken Wellingtonban John Abizaid tábornok, az amerikai középső parancsnokság főparancsnoka.
A tábornok új-zélandi újságírók előtt kijelentette: olyan terrorcselekményről van szó, amelynek nyomai minden bizonnyal olyanokhoz vezetnek, akik kapcsolatban állnak az al-Kaidával, vagy annak Abu Muszab az-Zarkávi vezette iraki szervezetével.
Abizaid szerint az akció pontos célja az volt, hogy az országot felekezeti megosztottságba, belháborúba taszítsák, és ebbe a csapdába az iraki népnek nem szabad beleesnie. Ennek kapcsán az amerikai katonai vezető méltatta az iraki kormányt, amely nagyon határozottan elítélte a robbantást, és úgy vélekedett: addig nem fog belesodródni polgárháborúba az ország, amíg a legfontosabb iraki vezetők nem erre bíztatnak.
