Rugova, aki a Koszovó függetlenségéért vívott erőszakmentes harc szimbóluma volt, a múlt szombaton tüdőrákban hunyt el, s halála miatt februárra halasztották az ENSZ igazgatása alatt lévő, albán többségű dél-szebiai tartomány jövőbeni jogállásáról szóló státustárgyalások kezdetét. A három hónapos átmeneti időszak után a parlamentnek új elnököt kell választania – írja a BBC.
A haláleset miatt Koszovóban ötnapos gyászt hirdettek, a több ezer albán szombat óta a parlament épületének előcsarnokában felravatalozott politikus holttesténél róhatja le kegyeletét. Rugováról csak halála után derült ki, hogy áttért a keresztény hitre, ezért egyházi szertartás nélkül temetik el. Jóllehet a politikus békepolitikájáról vált ismertté, a néhai albán lázadók pristinai sírkertjében helyezik végső nyugalomra a délutáni órákban.
A központi sportcsarnokban többek között Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Sören Jessen-Petersen, a koszovói ENSZ-misszió vezetője is búcsúbeszédet mond. A temetésen közel harminc állami delegáció és tíz nemzetközi szervezet képviselője vesz részt. Magyarországról Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára érkezett Ibrahim Rugova temetésére.
A temetésen részt kívánt venni Boris Tadic szerb elnök is, ám a koszovói hatóságok megtiltották. Tadic sajnálatát fejezte ki a döntés miatt, és úgy vélte, hogy Koszovó elmulasztott egy esélyt a jó kapcsolat kialakítására.
A tárgyalások folytatódnak
Nicholas Burns politikai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár szerdai washingtoni sajtóértekezletén a koszovói politikai élet központi figurájaként, illetve olyan személyiségként méltatta Rugovát, mint aki képes volt fenntartani az egységet a különböző csoportok, franciók között. Megjegyezte azt is, hogy Rugova messze a legtapasztaltabb és legnagyobb tiszteletnek örvendő koszovói politikus volt.
Az Egyesült Államok reméli, hogy Rugova halála után a koszovói vezetők megerősítik egységüket, és elkötelezik magukat egy egységes tárgyalóküldöttség létrehozása mellett – mondta Burns. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy a koszovóiak kezet nyújtanak majd a szerb kisebbségnek.
A Koszovóban élő albánok, akik az ottani népesség mintegy 90 százalékát teszik ki, azt remélik, hogy a tárgyalások a Szerbiától való teljes függetlenséghez vezetnek majd. Koszovó 1999 óta az ENSZ protektorátusa, amikor a NATO bombatámadásainak hatására a szerb erők leállították az albán szeparatisták elleni hadműveleteket.
