A dokumentum elfogadott része, az úgynevezett határozati javaslat szerint a múlt században hatalmon lévő kelet-közép-európai totalitárius kommunista rendszereket (amilyenek egyébként a világ több országában még mindig léteznek) kivétel nélkül az emberi jogok tömeges megsértése jellemezte.
Ugyanakkor e rendszerek bukását nem követte megfelelő, mélyre ható vita minderről nemzetközi szinten: ezért a parlamenti közgyűlés úgy véli, a közvélemény általában nincs eléggé tisztában a kérdéssel. Márpedig a történelem megismerése előfeltétele annak, hogy ilyen bűnök ne ismétlődhessenek meg a jövőben, ráadásul az áldozatok egy része még életben van, számukra is fontos szenvedéseik elismerése – fogalmaz a dokumentum.
Ezt követően jött volna a határozati tervezet második része, az ajánlás: ebben a képviselők az Európa Tanács másik döntéshozó szervét, a miniszteri bizottságot kérték konkrét lépésekre, például egy független szakértői bizottság létrehozására, illetve a tagállamok felszólítására, hogy ők maguk vezessenek be emléknapot a kommunizmus áldozatai emlékére, s hozzanak létre múzeumot. Ennek elfogadásához már kétharmados többségre lett volna szükség, amit nem sikerült elérni, így ez a rész nem lép hatályba.
Eörsi Mátyás, a parlamenti közgyűlés liberális frakciójának vezetője elmondta: a most megszületett felemás döntés abból a szempontból nem okoz különösebb problémát, hogy a határozattervezet eleve egyfajta erkölcsi nyomásgyakorlás lett volna, ráébresztendő a kormányokat és a közvéleményt e kérdéskör súlyára, s ezen szerepét így is ellátja.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
