Surján László hozzátette, hogy a soros elnökség az előző napi maratoni tárgyaláson szerette volna elérni a megállapodást, elérte például a tagországoknál az EP követelte – előre nem látható eseményekkel kapcsolatos kiadásokra elkülönített – rugalmassági alap elfogadását, 230 millió eurós költségvetéssel. Cserében a parlament hozzájárult a közös kül- és biztonságpolitika területén több mint 20 millió eurós kiadásemeléshez. A parlamenti frakciók nagyon egységesek voltak – emelte ki a fideszes képviselő.
A jövő évi kifizetési szint felső korlátjánál is közel kerültek a megállapodáshoz, miután az elnökség félmilliárd eurós emelésig elment, az EP utolsó ajánlata pedig az eredeti tervhez képest legalább 800 millió euró plusz volt. Az EP-nek és az Európai Bizottságnak viszonylag egybehangzó az elképzelése – vélte Surján László -, eszerint munkahelyeket kellene létesíteni, a kutatásfejlesztést fokozni, a versenyképességet növelni, a kis- és középvállalkozásokat segíteni, az ifjúságra nagyobb összeget fordítani. A tanácsot viszont szerinte az vezette, hogy “a lehető legolcsóbban megússza az uniót”.
Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke azt hangsúlyozta: a 2006-os költségvetés jelentősége abban áll, hogy átmenetet jelent a mielőbb ismét napirendre kerülő 2007-2013-as pénzügyi keretköltségvetéshez. Ennek megfelelően a parlament képviselői egy sor gyakorlati jellegű javaslat mellett, mint a rugalmasság és a közös döntéshozatal egyszerűsítése, “nagy súlyt fektettek arra, hogy a kifizetések előirányzata jó tárgyalási alapot adjon a következő költségvetési keretre”.
Surján László úgy vélte, a megegyezés valamikor december 5. (a hétéves költségvetésre vonatkozó brit javaslat várható ismertetése) és december 15. (a végső EP-szavazás tervezett napja) között születhet meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
