Az új német kancellár – aki alig egy nappal beiktatása után máris Brüsszelbe utazott, ezzel is jelezve az Európai Unió és a NATO fontosságát – sajtóértekezletén síkra szállt az EU-alkotmány ratifikálása mellett. Elmondása szerint a reformok szükségességével az EU-bizottság vezetője, José Manuel Barroso is egyetért, sőt: a brüsszeli testület határozottan elkötelezte magát a reformok beindítása mellett.
Németország parlamenti úton már ratifikálta ezt az okmányt, de két államban, Hollandiában és Franciaországban népszavazáson elutasították azt, s ennek nyomán szakértők már nem sok esélyt látnak életbe léptetésére. Az EU állam- és kormányfői júniusi brüsszeli csúcsértekezletükön maguk is úgy döntöttek, hogy időt adnak maguknak a további teendők átgondolására, s a lakosság meggyőzésére.
Az EU-bizottság előtt Merkel a brüsszeli NATO-székházban járt, ahol Jaap de Hoop Scheffer főtitkárral folytatott megbeszélést. Ezt követő sajtóértekezletén jelezte, hogy kormánya Irak kapcsán kitart az előző német vezetés politikája mellett, azaz továbbra sem hajlandó Irakba küldeni német katonákat, illetve ott bekapcsolódni az iraki haderő kiképzésébe.
Számos megfigyelő szerint ennél is fontosabb volt azonban az a bejelentése, hogy javítani akarja Németország és az Egyesült Államok – az elmúlt években eléggé megromlott – viszonyát, s hogy a NATO-nak a tagállamok első számú fórumaként kell működnie politikai és biztonsági kérdésekben. Mivel ez utóbbi Washington egyik legfőbb követelése, mindez egyesek szerint azt jelzi, hogy az új német vezetés elődjénél atlantistább (az Egyesült Államokkal való szövetség fontosságát jobban hangsúlyozó) külpolitikát akar folytatni.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
