Az Európai Unió legnagyobb országának többi részében, 298 választókerületben közel 80 százalékos részvétel mellett már szeptember 18-án szavaztak, s ennek eredményeként a konzervatív pártok (CDU, CSU) állnak az élen 225 mandátummal, míg a második helyezett szociáldemokraták 222 mandátumot gyűjtöttek össze. Választási szakemberek szerint szinte kizárt, hogy a szociáldemokraták Drezdában behozzák hátrányukat, legjobb esetben két mandátum hátrányt ledolgozva zárkózhatnak fel a keresztény pártok mögé.
A drezdai voksolásnak főleg pszichológiai jelentőséget tulajdonítanak: az eredménytől függően mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták megerősíthetik kormányzásra formált igényüket. Jelen pillanatban a legnagyobb esélye annak van, hogy konzervatív vezetéssel alakul nagykoalíciós kormány Németországban. A két tábor eddig kétszer konzultált egymással, a legközelebbi fordulót szerdára tűzték ki. A hivatalos nagykoalíciós tárgyalások még nem kezdődtek el.
A Drezda I. választókerületben (az országos 160-asban) közel 220 ezer a választásra jogosultak száma, közülük sokan már levélben beküldték kitöltött szavazólapjukat. A választók egyéni képviselőjelöltre és pártra is szavazhatnak. Három évvel ezelőtt a kereszténydemokraták (CDU) jelöltje került be egyéni győztesként a Szövetségi Gyűlésbe (Bundestag), de pártként akkor a szociáldemokraták szerepeltek jobban.
A voksolást azért voltak kénytelenek szeptember 18-ról október 2-ra halasztani, mert váratlanul elhunyt a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) egyéni képviselőjelöltje, Kerstin Lorenz. Helyette a párt Franz Schönhubert, a szintén szélsőjobboldali Republikánusok (Republikaner) volt elnökét indította.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
