A jubileumi ülésszakon 150 állam- és kormányfő vett részt. Péntekre számos vezető, közöttük George Bush amerikai elnök is elhagyta New Yorkot, az ülésszakon maradtak vegyes érzelmekkel fogadták el a dokumentumot: reménykedve, hogy az ENSZ történelmének legnagyobb csúcstalálkozója új lendületet hoz a fejlesztési célok elérésében, ugyanakkor pedig csalódottan a sovány eredmények miatt.
Kofi Annan hangsúlyozta: soha nem látott megállapodás született a nemzetközi közösség felelősségéről a polgári személyeknek a népirtással és etnikai tisztogatással szembeni védelmével kapcsolatos felelősségéről. A további eredmények közé sorolta a béketeremtő bizottság létrehozását és azt, hogy a tagállamok megerősítették a 2000. évi milleneumi csúcstalálkozón a szegénység leküzdése terén a 2015-ig terjedő időszakra megfogalmazott célkitűzéseket.
Egyedül a venezuelai küldöttség ellenezte a dokumentum elfogadását. Röviddel a 35 oldalas dokumentum jóváhagyása előtt Ali Rodriguez külügyminiszter “groteszknek” nevezte a tárgyalások módját, mondván, hogy az a nagyhatalmak érdekeit helyezte előtérbe a kis és fejlődő országokéval szemben. Goran Persson, az ENSZ-közgyűlés svéd elnöke reményét fejezte ki, hogy a dokumentum határozott politikai üzenet lesz a tagállamoknak az ENSZ és annak alapokmánya iránti kollektív elkötelezettségéről.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
