Az Egyesült Államok visszavonta azt határozati javaslatot, amellyel meghosszabbítani kívánta állampolgárainak büntetlenségét a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtt – jelentette be szerdán James Cunningham, az amerikai ENSZ-nagykövet helyettese. A döntést azt követően hozták meg, hogy egyértelművé vált: a Biztonsági Tanács (BT) 15 tagállamának többsége ellenzi a június 30-ával lejáró büntetlenség egy évvel történő meghosszabbítását, így az aligha kapta volna meg a minimálisan szükséges kilenc „igen” szavazatot.
|
A diplomata a zárt ajtók mögött tartott megbeszélést követően közölte: az Egyesült Államok úgy határozott, hogy az elhúzódó és megosztó polémia elkerülése érdekében eláll a tervezet további megvitatásától. Kofi Annan, ENSZ-főtitkár is arra figyelmeztette a testületet, hogy ne újítsák meg a büntetlenségre vonatkozó határozatot, részben a börtönbotrányok kirobbanása miatt. „Az általános felmentés gyakorlata helytelen. Kifogásolható bírói értékrendet tükröz, amit nem szabad, hogy a tanács támogasson” – tette hozzá. „Ha a BT mégis elfogadná a javaslatot, az hiteltelenné tenné az ENSZ azon törekvését, hogy a jogrendet kövesse, képviselje” – fogalmazott a főtitkár, aki egyúttal emlékeztetett az iraki börtönbotrányokra is.
Szavai hatásosnak bizonyultak. A BT ülése előtt Spanyolország és Kína közölte, hogy tartózkodni fog a szavazástól, ha az amerikai javaslatot előterjesztik, Lauro Baja Fülöp-szigeteki nagykövet, a testület soros elnöke pedig kijelentette: kétli, hogy az Egyesült Államoknak sikerül összegyűjteni a javaslat elfogadásához minimálisan szükséges kilenc igenlő szavazatot.
Korábban az Egyesült Államok azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben a BT nem teljesíti a büntetlenségi igényeit, akkor megvétózza az ENSZ békefenntartó hadműveletit – írja a BBC. Jóllehet Cunningham ezúttal nem ismételte meg a figyelmeztetést, de elmondta: Amerikának ezentúl a hágai bíróság eljárásának eshetőségét és kockázatát is számításba kell vennie, mielőtt az ENSZ hadműveleteihez nyújtana segítséget.
Előzmények
Hága és Washington kapcsolatának megértéséhez érdekes adalék, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó 1998-as Római Egyezményt 94 ország igen, de az USA éppen nem ratifikálta, miután attól tartott, hogy katonái, hazájuktól távol látszatperekbe, politikai indíttatású ügyekbe keveredhetnek. Holott a nemzetközi bíróság csak kivételes esetekben ül össze és hoz ítéletet: például, ha népirtás vagy háborús bűnök elkövetésének vádja áll fenn, és csak akkor, ha az adott ország nemzeti bírósága nem vállalja fel az ügyet.
Egyébként az egyezményt 139-en írták eddig alá, közülük 94 országban iktatták törvénybe. Kína, India, Pakisztán, Indonézia és Törökország egyelőre alá sem írta a dokumentumot, míg Egyiptom, Irán, Izrael és Oroszország aláírta ugyan, de nem ratifikálta azt.
A 94 együttműködő között ugyanakkor 24 afrikai, 11 ázsiai, 15 kelet-európai, 18 latin-amerikai és 26 nyugat-európai vagy más ország szerepel. Az arab államok közül eddig egyedül Jordánia csatlakozott az egyezményhez.
