Látványos döntésre készül Vlagyimir Putyin orosz elnök: a jelek szerint a Gazprom május 31-i közgyűlésén meneszti Rem Vjahirevet, az orosz óriáscég első számú vezetőjét. Vjahirev mandátuma most jár le, és az orosz kormány elegendő szavazattal rendelkezik a cég igazgatóságában ahhoz, hogy elmozdítsa a helyéről a csaknem egy évtizede regnáló Vjahirevet.
VÁLTOZÁSOK ELŐTT. Az orosz államfő döntése mellett számos érv szól. A Gazprom átláthatatlan, szovjet típusú működése gátja a gazdasági reformnak, amely arra lenne hivatott, hogy az országban XXI. századi piaci körülményeket teremtsen.
A reformpolitika megvalósítása azonban sohasem megy egykönnyen Oroszországban. Például azért nem, mert a Gazprom elnöke nagy szolgálatot tett a Kremlnek akkor, amikor az NTV televíziós csatorna irányítását kivette Putyin egyik kritikusa, Vlagyimir Guszinszkij kezéből. (A Gazprom az egyik nagy befektetője volt Guszinszkij Media Moszt nevű cégének: 1996 óta nem kevesebb, mint 1 milliárd dollárt folyósított, illetve hitelezett a sajtómágnásnak.) Putyin ezek után úgy érezhette volna, hogy vissza kell fizetnie a politikai kölcsönt, de legalábbis Vjahirev eddigi helyettesét kell kineveznie elnöknek.
Ki kit képvisel? 
Magyarországi Gazprom érdekeltségekről nehéz lenne beszélni. Bizonyíthatóan csak két cég, a Mol Rt. oroszországi gázimportját lebonyolító Panrusgáz Rt., illetve az 1995-ben megvásárolt Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB) tartozik a Gazprom-csoporthoz. Egyik cégben sem közvetlenül a Gazprom a tulajdonos, a részvények a csoporthoz tartozó leányvállalatok kezében vannak. Igaz, az elmúlt hetekben a német Frankfurter Rundschau értesülései szerint a Panrusgáz orosz tulajdonban lévő pakettjét ellenőrző cég részvényei gazdát cseréltek, így az ma már egy magánszemély tulajdona. A német gazdasági lap értesülései szerint az ÁÉB részvényeivel is hasonló tranzakciókat bonyolítottak le a közelmúltban, ennek nyomán a magyar bank legfőbb részvényese az a Medget Rahumkilov lett, aki korábban a BorsodChem (BC) menedzsmentjét többször perrel, Magyarországot pedig a magyar áruk orosz importjának leállításával fenyegette meg a BC-ügy kapcsán.
Ez utóbbi cégről, a BC-ről egyébként – hivatalosan, a tulajdonosi struktúra alapján – annak ellenére nehéz lenne kimutatni, hogy a Gazprom érdekeltségi körébe tartozik, hogy igazgatóságában jelen vannak a Gazprom egyik oroszországi leányvállalata, a Szibur vegyipari társaság képviselői. A kazincbarcikai cég fő részvényese ugyanis 24,8 százalékkal a magyar CIB Bank. Igaz, ezekre a részvényekre a Sziburnak opciós joga van, de nem elképzelhetetlen, hogy az opciós jog eladásával máshoz kerüljenek a részvények. Ez ugyanis egyszer már megtörtént ezzel a részvénycsomaggal. A papírokat ugyanis eredetileg az állítólag a Gazprom menedzsmentjének tulajdonában lévő, írországi bejegyzésű, ciprusi vezetésű Milford Holdings vásárolta meg, de nem a részvényekre vételi opcióval rendelkező Sziburnak adta el azokat, hanem a magyar CIB Banknak. Ugyanez a Milford Holdings 13,51 százalékkal rendelkezik a TVK-ban is, amelynek a BC a részvények 14,98 százalékával ugyancsak jelentős tulajdonosa.
Mindkét vegyipari cégben 5 százaléknál nagyobb tulajdonos egy osztrák cég a CE Oil and GAS AG (a BC-ben 16,05; a TVK-ban pedig 5,2 százaléknyi részesedése van). Az OMV osztrák olajtársaság korábbi igazgatósági elnöke által vezetett cég a közgyűléseken számos alkalommal a Milforddal és az akkor még részvényes ÁÉB-vel szavazott, de igazi tulajdonosai szintén ismeretlenek.
Az első negyedéves gyorsjelentés szerint a BC-ben nagyobb, 8,14 százalékos részvényes még az orosz MDM bank, amelynek vezetője – aki állítólag korábban a magyarországi ÁÉB-t irányító Medget Rahimkulov kollégája volt – az orosz sajtó szerint elismerte, hogy a Gazprom tanácsára döntött a befektetés mellett.
Berger Zsolt
E kényszernek azonban valószínűleg ellen tud állni, amit az is jelez, hogy Vjahirevet nemrégiben az oroszországi gázszövetség elnökévé választották, így biztosítva számára a tisztes visszavonulást. Az új igazgatóság kinevezése az idén 21 milliárd dolláros forgalmat lebonyolító Gazprom élére pedig megnyithatja az utat az orosz gazdaság modernizálásának irányába. E reformok vezénylése most German Grefre, Putyin gazdasági miniszterére van rábízva, ő egyszersmind egyike annak az ötfős politikusi csapatnak, amely a cég igazgatóságában a kormányt képviseli. Gref terve szerint megszűnne a Gazprom monopóliuma, s vezetékein más gázkitermelő társaságok is szállíthatnának. Néhány nagy olajcég máris buzgón tanulmányozza ezt a lehetőséget. “Ezek a cégek még csak 5 százalékát adják az orosz gázkitermelésnek, de piaci részesedésük három év alatt 15 százalékra nőhet, már amennyiben piaci áron hozzáférhetnek a Gazprom vezetékeihez” – állítja Stefan Dasevszki, a Capital Group Aton moszkvai elemzője.
VISSZASZORÍTOTT KLÁNOK. Putyin elérkezettnek látja az időt, hogy véget vessen annak az ördögi paktumnak, amelyet elődei a Vjahirev-vezetéssel kötöttek. Az érvényben lévő szerződések szerint a Gazpromnak az ipari felhasználók számára mesterségesen alacsony áron kell eladnia a gázt, amivel lehetetlenné tette a hatékony ipari termelést. Ennek fejében azonban a Gazprom bőkezű jutalomban részesült: számolatlanul jutott adókedvezményekhez és lényegében monopóliumot kapott az exportértékesítésben. A külpiacokon az árak kilencszer magasabbak, mint Oroszországban.
Putyinnak még egy oka van rá, hogy kívülállót ültessen a Gazprom elnöki székébe. Vissza akarja szorítani azt a klánszellemet, ami – több más vállalat mellett – a gázipari óriáscégnél is uralkodik. Az orosz szövetségi értékpapír-felügyelet dokumentumai szerint a Gazprom első számú vezeték-összeszerelő cége, a Sztrojtranszgaz legalább 60 százalékban a Gazprom menedzsereinek és az ő rokonságuk – például Tatyjána Dedikjova, Vjahirev lányának – tulajdonában van. A Vjahirev-vezetés teljesen mellőzte a kisebbségi részvénytulajdonosokat, akik szerint a klán a rokoni szálakon keresztül szivattyúzta ki a vagyont a cégből. Ez az egyik oka annak, hogy a Gazprom földben rejlő hatalmas készleteinek árát fajlagosan 10 százalékkal alacsonyabbra értékelik a nemzetközi gyakorlatban elfogadott értékhez képest.
A Gazprom körüli problémákért persze nemcsak a menedzsment tehető felelőssé. Végtére is az országot az állami akarat miatt látják el olcsó gázzal. Ha a szabályozás megváltozik, s új menedzsment áll a cég élére, a Gazprom részvényeinek ára akár megduplázódhat – mondja Steve Allen a moszkvai Renaissence Capital brókere. De ha Putyin mégis megfutamodik a feladat elől, akkor a befektetőknek eggyel több okuk lesz, hogy elforduljanak az orosz piactól.
